Az önmagába beleszerető, mitikus Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben
2019. február 15. 17:22 Múlt-kor
Tegnap, azaz Valentin-napon egy, az ünnephez igencsak méltó felfedezést tettek a Pompejiben kutató régészek: a görög mitológiából ismert vadász, Narkisszosz freskójára bukkantak, aki az ókori történet szerint belenézett a víztükörbe és beleszeretett saját tükörképébe.
Korábban
A görög mitológia szerint Képhiszosz folyamisten és Leiriopé nimfa gyermeke, Narkisszosz rendkívül jóképű vadász volt. Sok nimfa szeretett ezért bele, ám mindegyiket visszautasította. Az egyikük azonban nem tűrte valami jól a kosarat, és elment Nemesziszhez, a bosszúállás istennőjéhez panaszkodni, aki teljesítette kívánságát. Narkisszosz egyszer egy folyó partjára ért, ahol inni szeretett volna, így közel ment a vízhez. Amint megpillantotta a víztükörben önmagát, a bosszú beteljesedett: nyomban magába szeretett. Napokon át próbálta megölelni saját magát a vízben, ám mindannyiszor kudarcot vallott. Így vált teljessé az „igazságos” (?) bosszú: ugyanúgy szenvedett, mint a nimfák, mert nem kaphatta meg önmagát. Ezért is származik nevéből az önimádat vagy másképpen a nárcisztikus hajlam kifejezése (valamint a nárcisz virág is).
Habár nem tűnik túl szimpatikus történetnek Narkisszosz meséje, a római házak lakói gyakorta díszítették falaikat őt ábrázoló freskókkal. A Kr. u. 79-ben kitörő Vezúv által megsemmisült Pompejiben is számos falfestményen látható a mitológiai alak. Egyiket éppen tegnap fedezték fel egy épület átriumának falán, írta a Live Science.
A szakemberek ebben a házban, egészen pontosan az átriumának egy másik részén találtak meg 2018 novemberében egy erotikus freskót, amely Jupiter (Zeusz) istent jelenítette meg. A magát hattyúként álcázó főisten éppen azzal foglalatoskodik, hogy elcsábítsa Lédát, Spárta legendás királynéját. (Jupitert sokszor azonosították a görög Zeusszal.)
A két falfestményt két különböző helyen találták meg. Annyi biztosan leszűrhető az eddig fellelt freskók alapján, hogy a ház tulajdonosa vagy aki a megbízásából kidíszítette a falakat, igazi művészlélek volt, aki nem csupán ügyesen dolgozott, de kiválóan ismerte is a görög-római mitológiát. Az épület egy másik fülkéjében megtalálták Priaposzt, a termékenység istenét is a falakon. (Őt általában gigantikus méretű pénisszel szokták megjeleníteni.)
A „Léda-szobában” a falakat virágos díszítéssel dobták fel, megjelentek még továbbá a griffmadarak, a szárnyas Cupidók, valamint különféle állatharcokat ábrázoló eseménysorok is. Sajnos az épület teteje összeomlott a vulkánkitörés során, ugyanis számos szikladarab találta el, amelyet a Vezúv lőtt ki magából, így az esetleges felső szintből mára már nem maradt semmi.
Az átrium azon pontján, ahol a Narkisszosz-freskót megtalálták, a régészek lépcsők nyomaira bukkantak, amelyek feltehetőleg az emeletre vezettek egykoron. További ásatások során feltártak vagy tucatnyi üvegtartályt, nyolc amphorát és egy bronztölcsért is a lépcső alatti tárolószobaként funkcionáló helyiségben.
A Pompeji Régészeti Park főigazgatója, Massimo Osanna rendkívüli felfedezésnek nevezte az épületet, amelyet „teljesen áthat az élet örömének, a hiúságnak és a szépségnek a témája”. Véleménye szerint a fényűző díszítések és freskók feltehetőleg nem sokkal a katasztrófa előtt kerülhetett a falakra, ugyanis még mindig élénk színekben pompáznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap