Az első budapesti villamos és a földalatti is Ernst Werner von Siemens nevéhez kötődik
2017. december 6. 13:41 MTI
125 éve 1892. december 6-án halt meg Ernst Werner von Siemens német mérnök, akinek nevét nemcsak az általa alapított hatalmas elektrotechnikai vállalat, hanem az elektromos vezetőképesség SI-mértékegysége is viseli. Az elektronika atyja az élet minden területén forradalmi változásokat hozó korban élt, hazája, Németország mindössze néhány évtized alatt vált a világ egyik vezető ipari hatalmává. Ebben nem kis szerepet játszott Siemens munkássága és az általa alapított, rohamos gyorsasággal növekvő cég.
Korábban
A Hannoverhez közeli Lenthében született, tizennégy testvér közül negyedikként, fivérei közül Carl és Friedrich a Siemens-Martin acélgyártási eljárás kidolgozásával vált ismertté. Bérlőként gazdálkodó apja a jobb megélhetés reményében 1823-ban Lübeck környékére költözött, Werner itt fejezte be középiskolai tanulmányait, de anyagi helyzetük miatt érettségi vizsgát nem tehetett.
1835-ben jelentkezett a porosz hadseregbe, így tanulhatott három évig matematikát, fizikát és kémiát a berlini műszaki akadémián. Első szabadalmát 1842-ben, tüzér hadnagyként nyerte el egyszerű és megbízható távírójára. Nem sokkal később kapcsolatba került a gépészmérnök Johann Georg Halskéval, akivel 1847. október 1-jén Berlinben megalapították a Siemens és Halske Távíró Társaságot. A cég már a következő évben megkapta első kormányzati megbízását, ők építhették ki a Berlin–Frankfurt távíró vonalat.
Siemens 1849-ben otthagyta a hadsereget, hogy minden figyelmét a vállalatnak szentelhesse. A porosz államapparátussal azonban gyorsan konfliktusba kerültek, ezért vállalkozásuk kényszerűségből a külföldi piacokon próbált terjeszkedni.
A Siemens leányvállalatokat alapított Oroszországban és Angliában is, utóbbit Werner testvérei vezették. Oroszországban ők építették ki a távíróhálózatot a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, a brit piacon a víz alatti kábelek lefektetése jelentette az áttörést a vállalat számára. 1870-ben műszaki bravúrt megvalósítva felállították a London és Kalkutta közötti, 11 ezer kilométer hosszúságú távíróvonalat, de a Siemens cég kötötte össze tenger alatti kábelekkel Amerikát és Európát is.
A nevével fémjelzett konszern 1887-ben jelent meg Magyarországon, amikor megalakult a Siemens és Halske Berlin-Budapest vegyes vállalat. Ez a cég építette meg a Nagykörúton az első villamosvonalat, majd 1896-ban a nevezetes millenniumi földalattit.
A tudományos munkásságát folytató Siemens 1866-ban felfedezte, majd szabadalmaztatta a Jedlik Ányos által már 1861-ben leírt dinamóelvet. (A két tudós egymástól függetlenül tette meg a felfedezést.) Siemens tervei alapján épült az első villamosvasút, nevéhez fűződik a németországi utcai világítás rendszerének kiépítése, 1875-ben bebizonyította, hogy a vezetőben az elektronok közel fénysebességgel haladnak.
A feltaláló számos szakmai és anyagi elismerésben részesült, a díszdoktori címek mellett a Porosz Akadémia tagjává választották és a francia Becsületrenddel is kitüntették, életműve elismeréseként 1888-ban nemesi címet kapott.
Werner Siemens kétszer házasodott, első feleségétől négy gyermeke született. Megözvegyülése után 1869-ben nősült újra, egy távoli unokatestvérét vette el, akitől még egy fia, a vállalatot továbbvivő Carl-Friedrich született.
A szociális érzékenységéről is híressé vált feltaláló, aki mindig igyekezett megfelelően gondoskodni munkásairól, 1890-ben vonult vissza a vállalat vezetésétől. Két évvel később, 1892. december 6-án halt meg Berlinben, 76 éves korában. Neve és öröksége ma is él.
Az immár globális vállalatbirodalommá fejlődött Siemensnek a világ közel 200 országában mintegy 400 ezer munkavállalója van. A cég ma energia-, egészségügy- és ipar-, valamint a 2011-ben alapított infrastruktúra- és városportfólióval működik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.