Az anyagi csődtől mentette meg a La Manche átrepülése Louis Blériot-t

2016. augusztus 2. 08:34 MTI

Nyolcvan éve, 1936. augusztus 2-án halt meg Louis Blériot francia mérnök, a repülés úttörője. Ő volt az első ember, aki átrepülte a La Manche-csatornát, és a levegőben ő lépte át először az óránkénti 100 kilométeres sebességet.

Louis Blériot

1872. július 1-jén született Cambrais városában. Mérnöki diplomájának megszerzése után egy ideig a hadseregben szolgált, majd önállósította magát, és elektrotechnikával kezdett foglalkozni. A születő autóipar számára tervezett és gyártott alkatrészeket, az általa konstruált acetilén fényszóró révén tisztes vagyonra tett szert. A századforduló táján kezdett az akkoriban mindenkit izgató repüléssel foglalkozni. Elsőként vitorlázógépekkel kísérletezett, majd úgynevezett ornitoptert próbált készíteni, amely a madarak módjára csapkodó szárnyakkal emelkedett volna a levegőbe. Mint előtte és utána mindenki, ő is kudarcot vallott, ezért az amerikai Wright fivérek sikere után 1905-ben a merev szárnyú aeroplánok építésére tért át. Rendkívüli kitartással 1909-ig tíz különböző rendszerű gépet szerkesztett és próbált ki, mígnem 1907-ben felszállt, de nem sokkal később balesetben meg is semmisült a világ első monoplánja (egyfedelű repülőgépe), a Blériot-V.

A szüntelen kísérletezés és számos balesete miatt az anyagi csőd szélére sodródott Blériot képzeletét érthetően megmozgatta az az akkoriban fejedelmi összegnek számító ezer font, amelyet a Daily Mail című londoni újság ajánlott fel a La Manche-csatorna első átrepülőjének. (A csatornán léghajóval már 1785-ben átkeltek.) A díjra mások is pályáztak. Blériot előtt egy héttel indult útnak Hubert Latham, akinek elsőként kellett kényszerleszállást végrehajtania a tengeren, mert néhány kilométerrel a cél előtt gépének motorja meghibásodott.

Blériot 1909. július 25-én, hajnali 4 óra 41 perckor, napkeltekor emelkedett a levegőbe Blériot-XI repülőgépével. A Calais melletti Les Baraques és Dover közti mintegy 45 kilométeres utat 36 perc 30 másodperc alatt tette meg, mintegy 72 méteres magasságban repülve a víz fölött, a biztonság kedvéért azonban a vízen egy mentőhajó is követte. Az iránytű nélkül repülő pilóta a tervezettnél tíz kilométerrel arrébb érte el Angliát, ezért a partvonalat követte, amíg meg nem pillantotta az őt váró, a kiszemelt leszállóhelyen francia trikolort lengető társát. A kis gépnek magasnak bizonyultak a híres doveri fehér sziklák, az erős szélben csak üggyel-bajjal sikerült földet érnie, de sértetlenül szállt ki a megrongálódott futóművű gépből. A hírt rádión küldték meg Doverbe, és a Daily Mail riportere motorral vitte be a kikötővárosba, ahol már felesége és ünneplő tömeg várta. A világszenzáció a franciák körében ujjongást keltett, a britek örömébe azonban félelem is vegyült, nagy hirtelen sebezhetővé váltak a levegőből.

Blériot monoplánja ma a párizsi műszaki múzeumban látható. A modern egyfedeles gépek őse 8 méter hosszú, 7,8 méter szárnyfesztávolságú, 2,6 méter magas volt, a 14 négyzetméternyi hordfelület 300 kilogramm súlyt emelt a magasba. A háromhengeres, 17,7 kW teljesítményű Anzani-motor 75 kilométeres sebességet biztosított. Egy évvel később Blériot átlépte az álomhatárt, az óránkénti 100 kilométeres sebességet. A konstrukciót 1910-től a francia és olasz hadseregben katonai gépként rendszeresítették, és az első világháború elején is használték felderítőgépként.

Blériot, az 1. számú francia pilótaengedély birtokosa hosszú ideig a legnépszerűbb franciának számított. Friss hírnevét nem aprópénzre váltotta: gyára, a Blériot Aéronautique S.A. már az emlékezetes repülés után nem sokkal havonta tíz repülőgépet állított elő, és pilótaiskolát is alapított. A tulajdonos bemutató (és üzletszerző) körutakat is tett, 1909. október 17-én az Üllői út végén fekvő, a mai József Attila lakótelep helyén álló gyalogsági gyakorlótérről a magyar közönséget kápráztatta el; ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülőgép szállt fel. (2015-ben itt állították fel szobrát - Kontur András alkotását -, amely repülőgépében ábrázolja a pilótát.) Érdekesség, hogy a La Manche-csatornát elsőként átrepülő Blériot köszöntötte Párizsban Charles Lindberghet, aki 1927-ben elsőként repülte át leszállás nélkül az Atlanti-óceánt.

Nem sokkal később üzemében vadászgépeket kezdett gyártani. Vállalata az első világháború kitörésekor a vezető francia harcirepülőgép-gyártó volt, több mint 5600 gépet szállított a hadseregnek, és sokat exportált is. Cége építette a híres kétfedelű SPAD vadászgépeket, melynek továbbfejlesztett változata az 1930-as évek végéig repült a francia légierőben. A háború után Blériot kereskedelmi gépekkel foglalkozott, gyára idővel az Airbus konzorciumban kulcsszerepet játszó Aérospatiale konszernbe olvadt be. Blériot 64 éves korában, 1936. augusztus 2-án halt meg.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma