Atomrobbanást hajtottak végre a németek 1944 őszén?

2017. február 24. 08:25

Mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy a németek a II. világháború idején meddig jutottak az atombomba-készítés műveletében. (Egyes vélekedések szerint a német tudósok szándékosan hátráltatták az amúgy sikeresnek tűnő teszteket.) Arról már korábban is tudtunk, hogy egyes szemtanúk különleges erejű villanásokról és „hasadóbombákról” számoltak be 1944 őszén és 1945 tavaszán német területeken, most egy titkosítás alól feloldott amerikai dokumentumokból újabb érdekes titkosszolgálati jelentések és szövetséges elemzések derülnek ki.

Atomrobbanás Hirosimában
Atomrobbanás Hirosimában 1945. augusztus 6-án

Gombafelhő 1944 októberében

A Washingtoni nemzeti Levéltárban most titkosítás alól feloldott, APO 696 jelű elemző dokumentumok arra engednek következtetni, a náci Németország közel állt ahhoz, hogy még a háború vége előtt sikeresen tesztelhessen egy atombombát. A Bild által megszerzett akta 1944 és 1947 között készült, és számos tudós keze nyomát viselte, akik a német atombomba-kutatás lehetőségeit, fejlesztéseit, esetleges előállítását és még esetlegesebb gyakorlati alkalmazását vették górcső alá. A jelentés előkészítéséhez számos brit és amerikai hírszerző tevékenységére volt szükség. A beszámolók többsége megerősítette, hogy a németeknek nem volt annyi idejük, hogy végső áttörést érjenek el a kutatások során, ám 1944 végére már a kezükben volt egy kezdetleges robbanófej.

Állítólag egy német tesztpilótától, bizonyos Hans Zinssertől kaptak először információt, amely szerint Lübeck mellett, Ludwigslust (Mecklenburg-Elő-Pomeránia) közelében az égen egy gombafelhő emelkedett a magasba 1944 októberében. „A gomba alakú felhő mintegy 7 ezer méter magasan állt anélkül, hogy bármilyen látható kapcsolata lett volna a robbanás helyével. Az erős elektromos zavarok lehetetlenné tették a rádiókommunikációt” – szólt a közlés.

Becslése szerint közel tíz kilométer széles lehetett a gombafelhő, amelynek a közelében erős lökéshullámok nehezítették a repülést. Egy órával később egy másik pilóta hasonló jelenségről számolt be szintén Ludwigslust közelében. A szakértők szerint talán ugyanarról (vagy időben közeli) eseményről lehet szó, amelyről a majd később említendő (Mussolini által a német csodafegyver tesztelésének megtekintésére küldött) Luigi Romersa olasz tudósító is nyilatkozott. A dokumentumokban szereplő kutatók jelentése végül abban állapodott meg, hogy a nukleáris robbanást kiváltó láncreakció hiányzott a német kísérletből, ám egyikük sem tudott magyarázatot adni, hogy pontosan mi történt Ludwigslust mellett 1944 őszén.

Formálódó tudósgárda

1939 áprilisában a német birodalmi hadügyminisztériumba levél érkezett a hamburgi egyetemtől, amelynek előadói jelezték egy olyan robbanóanyag előállításának lehetőségét, amelynek pusztító ereje sokszorosa a hagyományos robbanóanyagénak. Ennek nyomán az ügy kezelésére létrejött a német „Urán Társaság” („Uranverein”), míg a koordinációs tudományos központ az akadémiai szerepet betöltő berlini Vilmos Császár Fizikai Intézet (Kaiser-Wilhelm-Institut für Physik) lett. Az intézet vezetését a 30-as években Werner Heisenberg, a kvantummechanika megalapítója, a háborús Németország nukleárisenergia-programjának vezetője vette át, aki megkapta a hamburgi, a lipcsei és a heidelbergi egyetem legjobb atomfizikusait.

A tudósgárda és az ipari háttér megvolt, kellett még tíz tonna fémes urán és öt tonna nehézvíz, mint láncreakció-moderátor. Az uránt a megszállt Csehszlovákiából és Belgiumból szerezték be, ám nehézvizet akkoriban csak Norvégiában állítottak elő, ahová a Wehrmacht 1940 áprilisában tört be. A nehézvíz előállítója Oslótól mintegy 180 kilométerre nyugatra a Norsk-Hydro társaság vemorki (Rjukan mellett) üzemegysége volt. (A nehézvíz deutériumoxid, atomreaktorokban neutronfékező anyagként használják. A vízbontó-üzemekben 5-7 ezer liter közönséges vízből nyerhető egy liter nehézvíz.) 1942 derekától a hitleri vezetés már az atomfegyver megalkotásának konkrét határidőiben gondolkodott. Werner Heisenberg (aki egyes vélemények szerint szándékosan késleltette a munkálatokat) két-öt év alatt tartotta reálisnak a német atomarzenál megteremtését.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma