Arborglifák, nacionalizmus és meztelen nők – az amerikai baszkok fára vésett történelme

2017. október 5. 15:03

Ha manapság egy amerikai családfakutatásra adja a fejét, akkor leginkább a bevándorlási hivatal által készített nyilvántartások és a népszámlálások adatai alapján kutathat felmenői után. Sokkal nehezebb helyzetben vannak azonban az Egyesült Államok baszk származású polgárai, hiszen az ő, 19. században pásztorkodással foglalkozó őseikre vonatkozó adatok többsége eldugott nyárfák kérgébe vannak belevésve.

Amerikai baszk pásztorok

A baszkok sok szempontból egyedülállónak számítanak az európai népek népes családjában. A Pireneusok hegyeinek nyugati részén, a mai Spanyolország és Franciaország határvidékén élő nép genetikailag és nyelvét tekintve is teljesen különbözik a régió többi nemzetiségétől és számos kutató úgy véli, hogy a baszkok Európa legrégebbi „őshonos” népe, akik már jóval az indoeurópai nyelveket beszélő népek betelepedése előtt itt éltek.

A 19. század folyamán, amikor európaiak milliói kerekedtek fel azért, hogy az Újvilágban próbáljanak szerencsét, számos baszk is útra kelt az Egyesült Államok felé. Leginkább a nyugati államokban, Oregonban, Idahóban és Nevadában telepedtek le, ahol legtöbbjük pásztorkodással kereste meg a kenyerét.

Az idahói erdőkben számos baszk arborglifát találtak

Az Idaho állam fővárosában működő Boise Állami Egyetem egyik történésze elmondta, hogy ez a baszk közösség egy meglehetősen ismeretlen csoportnak számít, lévén nem maradtak fenn rájuk vonatkozó bevándorlási nyilvántartások, míg leginkább foglalkozásuk miatt a munkavégzésük is javarészt dokumentálatlan. A legfontosabb és leginformációdúsabb rájuk vonatkozó forrássokat meglehetősen szokatlan helyen kell keresnünk: a vidék erdőiben álló nyárfák kérgein.

Az arborglifáknak nevezett faragásokat leggyakrabban egykori pihenő- és táborhelyek közelében találhatjuk, ahová a régen élt baszk pásztorok behúzódtak a tűző nyári nap sugarai elől. Minthogy a nyárfák törzse meglehetősen vékony (átmérőjük általában 8-45 cm között mozog), így a rendelkezésre álló „munkaterület” erősen korlátozott, ezért általában csak rövid, lényegretörő üzenetekkel találkozhatunk. Az így feljegyzett életrajzi vonatkozású adatok azonban lehetőséget biztosítanak a kutatók számára, hogy rekonstruálják az egyes pásztorok mozgását.

Minthogy a pásztorok évről évre visszatértek ugyanazokra a helyekre, gyakran kiegészítették korábbi faragásaikat, így nem csak az amerikai baszkok kultúrájának átalakulását, hanem akár egy-egy konkrét személy „amerikanizálódását” is nyomon lehet követni. Jól mutatják ezt azok a feliratsorozatok, amelyek elején még spanyol, illetve baszk kiejtés szerint írták alá neveiket, míg dátumozásnál szintén az otthonról hozott gyakorlatot követték, majd fokozatosan áttértek az angol névhasználatra és az amerikai dátumozásra. Így lett például egy Lorenzo később Lawrence és így cserélődött meg a dátumban a napok és a hónapok sorrendje.

Az arborglifák között rajzokkal is találkozhatunk. Ezek gyakran a régi hazáról őrzött emlékeket elevenítik fel, így például baszkföldi templomok és épületek, vagy éppen a régi életüket megidéző állatok és halászhajók ábrázolásai tűnnek fel. Külön csoportot képeznek a meztelen nőket ábrázoló faragások, amelyek bizonyosan a pásztorok szexuális kalandjait és fantáziáit jelenítik meg. Előfordulnak továbbá egy-egy városra vagy akár a rajzoló kedvenc focicsapatára utaló emblémák is.

A baszk nemzeti törekvések egyre erősödő küzdelmei szintén nyomot hagytak az amerikai nyárfák törzsein. Ahogy haladunk előre a 20. században úgy szaporodnak a politikai témájú üzenetek, amelyekkel a pásztorok leginkább a spanyol polgárháború idején Franco tábornok ellen harcoló baszkok mellett fejezték ki szolidaritásukat.

Az amerikai baszkok életéről tudósító nem mindennapi forrásokat azonban egy kíméletlen ellenség fenyegeti: az idő. A nyárfák átlagos élettartama ideális körülmények között 150 év. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első fák, amelyek kérgeibe az első Amerikába érkezett baszk pásztorok üzeneteiket vésték a 19. században, napjainkra már elpusztultak. Az erdőtüzek, fakivágások és a vandalizmus ugyancsak számos arborglifát pusztított el. A környékbeli államok kutatói ezért nagy erőket fektetnek abba, hogy folyamatosan dokumentálják a még megmaradt faragásokat. Így bár az amerikai baszkok történelmének első 50 éve sajnos szinte teljesen elveszett, a 20. században élt pásztorok alkotásait már minden érdeklődő szabadon tanulmányozhatja a Nevadai Egyetem és a Boise Állami Egyetem által készített internetes adatbázisokon keresztül.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Az idahói erdőkben számos baszk arborglifát találtak
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma