Áramszünet miatt szabadult el a pokol New Yorkban a „rémület éjszakáján”

2017. július 13. 08:32 MTI

Negyven éve, 1977. július 13-án a "rémület éjszakája" köszöntött New Yorkra, miután villámcsapás miatt 8 millió ember maradt áram nélkül 25 órán keresztül. A "rémület éjszakája" után reggelre az utcák háború sújtotta övezetre hasonlítottak. 

A kivilágítatlan New York

New York történetében három nagy áramszünetet jegyeztek fel. Az elsőt 1965-ben, a következőket 1977-ben és 2003-ban. A város lakói számára a legemlékezetesebb az 1977-es maradt. New York akkoriban komoly anyagi gondokkal küszködött, ami érezhető volt a mindennapokban is. Sztrájkok bénították az életet, az iskolák és a tűzoltóállomások bezárása a szegényebb városrészeket, Bronxot, Brooklynt, Harlemet érintette. Mindez növekvő bűnözéssel párosult, miközben egy sorozatgyilkos - "Sam fia, a 44 kaliberes gyilkos" - is rettegésben tartotta a metropoliszt. Ráadásul a nyár is igen forró volt, július 13-án már tizedik napja tombolt a hőség, a hőmérő higanyszála 35 Celsius foknál is többet mutatott, az emberek egyre feszültebbé, ingerlékenyebbé váltak.

Végül megérkezett az enyhülést hozó vihar. Az elektromos hálózatban a problémák este fél nyolc körül kezdődtek, miután több villámcsapás tönkretette a távvezeték-hálózatot Westchester megyében, a Hudson folyó partján, s este fél tízre a teljes rendszer összeomlott. A nagyváros elsötétült, nyolcmillió ember maradt áram nélkül. Leálltak a metrók (négyezer embert kellett evakuálni), a helyközi vonatok, lezárták a város két repülőterét, kialudtak a közlekedési és az utcai lámpák. Az épületekben leálltak a felvonók, megszűnt a légkondicionálás, a felsőbb emeletekre a vezetékes víz sem jutott fel. Működő fényforrásnak az autók fényszórói és az elemlámpák maradtak, hacsak nem volt az épületnek vagy intézménynek generátora. A New York-i lakosok egy része nem ült otthon a sötétben, hanem kihasználta a helyzetet, ami egyeseknek buli, másoknak lehetőség volt.

Éjfélre az utcákon eluralkodott a káosz, útjukra indultak a fosztogatók, akiknek az áramszünet kezdete után eltelt huszonnégy órában több ezer üzlet esett martalékául. Bronx, Brooklyn, Harlem lakossága vad iramban kezdte "begyűjteni" az árukat. A fosztogatásban a társadalom minden rétege részt vett, még olyanok is, akik korábban soha semmilyen törvényt nem szegtek meg, de a feldúlt üzletek kirakataiból "szabadon elvihető" tárgyaknak nem voltak képesek ellenállni.

Utcakép áramszünet után

Az italt, ruhát, bútort és elektromos készülékeket árusító boltok kirakatait és ajtóit pillanatok alatt betörték, s mindent elvittek, ami mozdítható volt (ismeretlenek még ötven vadonatúj Pontiac autót is meglovasítottak), amit pedig nem bírtak el, azt összetörték vagy felgyújtották. Sok esetben a rablókat is kirabolták, a viták rendezésekor a fegyverek is szóhoz jutottak. A rendőrökre és tűzoltókra átlagos napi munkájuk többszöröse hárult, a tűzoltók hatszor annyi hívást kaptak, mint egyébként. Más környékeken viszont a polgárok összefogtak, megvédték értékeiket, ha kellett, erőszakkal is, önkéntesek irányították a forgalmat, vizet és élelmet osztogattak.

A "rémület éjszakája" után reggelre az utcák háború sújtotta övezetre hasonlítottak. A végeredmény 1616 kirabolt, összetört üzlet, 1037 alkalommal riasztották a tűzoltókat, 3776 embert tartóztattak le, közülük 110-et el is ítéltek, de meglepő módon a sötétség leple alatt csak egyetlen gyilkosság történt: egy tizenhét éves fiút öltek meg. Az anyagi károkat csaknem egymilliárd dollárra becsülték, a huszonöt óra alatt 44 tűzoltó és 558 rendőr sérült meg.

Kifosztott boltok

Az áramszünet egyetlen kedvező hozadéka a kilenc hónappal későbbi baby-boom volt. Az áramszolgáltatás július 14-én este fél tizenegyre állt helyre. A város alacsony kamatú kölcsönnel igyekezett segíteni a komoly károkat szenvedett bolttulajdonosokon, de a történtek hatására számos üzlet végleg bezárt vagy más környéken nyitott ki újra. Az események ráirányították a figyelmet a város anyagi és társadalmi gondjaira, a faji és anyagi egyenlőtlenségekre, az alsóbb rétegek romló helyzetére.

Az 1965-ös áramszünet után a mérnökök igyekeztek megakadályozni, hogy az egész hálózatot magával rántsa egy kieső körzet, de a fejlesztések ellenére ez nem sikerült, mert nem számoltak az időjárással és az 1977. évi gazdasági válsággal. Hasonló léptékű áramkimaradás 1996. augusztus 11-én volt ismét az Egyesült Államokban, amikor kilenc nyugati államban tíz órán keresztül negyvenmillió ember maradt elektromosság nélkül, és sokan azt hitték, hogy kitört az atomháború. 2003-ban majdnem két napra több mint ötvenmillió ember maradt áram nélkül Kanada és az USA legsűrűbben lakott részein.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Utcakép áramszünet utánKifosztott boltok
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma