Amikor a hóhért ítélik halálra – Adolf Eichmann bírái előtt

2016. december 15. 08:38 MTI, Múlt-kor

„Teljes csend honolt a teremben. Az emberek még a lélegzetüket is visszafojtották” – emlékezett vissza a hatmillió zsidó kiirtásában kulcsszerepet játszó Adolf Eichmann ügyében hozott ítélet felolvasása előtti pillanatokra Gideon Hausner izraeli főügyész.

Adolf Eichmann bírái előtt

A két bíró emberiességi okokból már a 211 oldalas ítélet felolvasása előtt közölte Eichmannal, hogy a bíróság a zsidó nép és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményben, valamint háborús bűnökben bűnösnek találta. A holokauszt „főszervezőjének” arcára döbbenet ült ki. Miután leültették, mintegy 20 percen keresztül idegesen fészkelődött és grimaszolt. Az ítéletet a bírók ezután felváltva, összesen 15 órán át olvasták fel. A jeruzsálemi bíróság három nappal később, 1961. december 15-én kötél általi halálra ítélte Eichmannt.

A náci vezetés az 1942 januárjában megtartott wannsee-i konferencián döntött a zsidókérdés „végső megoldásáról”. A németek által megszállt területeken élő zsidók azonosításának, begyűjtésének, valamint a birodalom területén felállított koncentrációs táborokba történő deportálásának megszervezésével Eichmannt bízták meg.

A náci háborús bűnös a második világháború után amerikai hadifogságba került, de sikerült megszöknie. 1950-ben Ricardo Klement néven Argentínába költözött. Az izraeli titkosszolgálat az 1950-es évek végén Adolf Eichmann Klaus nevű fiának barátnője, egy Buenos Airesben élő zsidó lány, Sylvia Hermann segítségével bukkant a nyomára. A Moszad ügynökei végül 1960. május 11-én – az argentin hatóságok tudta és engedélye nélkül – elrabolták Eichmannt, akit május 20-án begyógyszerezve, balesetet szenvedett izraeli légiutas-kísérőnek álcázva Izraelbe szállítottak, és bíróság elé állították.

Eichmann pere a nürnbergi mellett a legnagyobb nyilvánosságot kapott tárgyalás volt a második világháború alatt a nácik által elkövetett bűnökkel kapcsolatban. Az igen alapos eljárás során – hatalmas nemzetközi érdeklődés közepette – feltárták a népirtó náci politika ideológiai alapjait, mechanizmusát is. A per alatt Eichmann végig azzal védekezett, hogy parancsot teljesített, a bíróság azonban nem fogadta érvelését, és kegyelmi kérvényét is elutasította. A halálos ítéletet május 31-én hajtották végre. Eichmann hamvait a Földközi-tengerbe szórták, hogy sírja ne válhasson zarándokhellyé.

A végső megoldás

Az 1906-ban született Eichmann ifjúkorát – Hitlerhez hasonlóan – Linzben töltötte. 1932-ben Bécsben lépett be a náci pártba, ahol a „zsidókérdés” szakértője lett. Az 1938-as Anschluss után ő „tisztította meg” Bécset a zsidóktól, Nyugat-Európa lerohanása után hatékonyan és lelkesen szervezte a zsidók jogfosztását, kirablását és deportálását, majd a zsidókérdés „végső megoldásáról” döntő 1942. januári wannseei tanácskozás után a megmaradt zsidóság azonosítását, összegyűjtését és megsemmisítő táborokba szállítását. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után az ő irányításával kezdődött meg a gettósítás és deportálás, Auschwitzban több mint 400 ezer vidéki magyar zsidó pusztult el. A deportálásokat a nyáron a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó leállította. Eichmann ekkor távozott, de a nyilasok október 15-i hatalomra jutása után visszatért, ő javasolta a gyalogmenetek indítását Bécs felé.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma