Amikor a gyarmatosítók megpróbálták háziasítani a zebrát
2015. szeptember 8. 13:08
Az Afrikában őshonos zebra alakját tekintve kísértetiesen hasonlít a lóhoz, illetve a szamárhoz, így az európai gyarmatosítóknak a századfordulón adta magát az ötlet, hogy háziasítsák – a zoológusok szerint – fekete alapon fehér csíkozású „hátast”, amely azonban vad természeténél fogva ritkán engedelmeskedett.
Korábban
A 20. század elejére Afrika hatalmas területeit néhány csekély terület kivételével felosztották maguk között az európai gyarmatosítók, akik a 19. században ismerkedtek meg a zebrákkal, amelyek az Európából bevitt lovakkal ellentétben rezisztensek voltak a cecelégy által hordozott betegségekkel szemben. Afrika csíkos állatainak megszelídítése így logikusnak és gazdaságosnak tűnt.
Az európai telepesek azonban nem voltak tisztában a ténnyel, hogy a zebra – bár távolról szemlélve elég nyugodt állatnak tűnhet – valójában igen ideges természetű, és könnyen agresszívvá válhat, ha sarokba szorítják. A csíkos vadóc egyetlen rúgással a másvilágra küldheti az őt megtámadó oroszlánt. Ennek megfelelően a zebrák tömegeit esélytelen volt domesztikálni, azonban néhány zebra jól reagált az ember közeledésére, és megengedte, hogy a hátára üljenek.
A zebraszelídítők kevésbé népes táborát gyarapította Lord Walter Rothschild, a Rothschild-vagyon örököse is, akinek elsők között sikerült rávennie a vadállatokat, hogy egy fogatban húzzák a hintót. A lord gyakran jelent meg a Buckingham-palota körül is zebrafogatával, hogy így hívja fel a figyelmet a csíkos állatok „szelíd” természetére és a háziasítási lehetőségekre.
A német gyarmati hadsereg különösen érdeklődött a zebrák háziasítása felől, ugyanis az Afrikába bevitt lovaik jelentős része elpusztult a különböző helyi betegségek miatt, míg a zebra természetesen ellenállt ezeknek. A németek a zebrák és a lovak keresztezésével is kísérleteztek, amely során egy szelíd, de a megbetegedéseknek ellenálló hátast (zebroid) kaptak volna. Próbálkozásuk azonban kudarcba fulladt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap