A világ legrégebbi tűjét nem a Homo sapiens készítette
2016. augusztus 25. 16:09
Orosz kutatók a szibériai Gyenyiszova-barlangban egy hét centiméter hosszú, legalább 50 ezer éves, csontból készült tűt találtak. Úgy vélik, a nemrég azonosított gyenyiszovai ősember, az emberi faj egyik legközelebbi rokona használhatta.
Korábban
Az éves nyári régészeti feltárás során ismét a – sokak szerint az – ember eredetének titkait őrző, szibériai Altaj-hegységbe látogattak az orosz régészek, akik egy ma is használható tűt találtak a Gyenyiszova-barlangban. A Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet igazgatója, Mihail Szunkov szerint „ez a régészeti idény legegyedibb lelete, mondhatni szenzációs”, írta a The Siberian Times.
A csontból készült tű az egyik legértékesebb bizonyíték arra nézve, hogy az emberi faj egyik távoli rokona, a gyenyiszovai ember jóval ügyesebb és kifinomultabb volt, mint azt korábban gondolták a régészek. A csonttű mintegy tízezer évvel előzi meg a szintén ügyesen megmunkált, kloritból készült, csiszolt ékszereket, amelyek szintén ezen emberszabású faj tehetségét dicsérik.
Érdekesség, hogy a tű egy viszonylag nagy méretű, ám máig azonosítatlan madár csontjából készült. „A tű hét centiméter hosszú, a vastagsága pedig 6 milliméter. Ez a leghosszabb, amelyet a környéken találtunk, és a legősibb a világon” – fejtette ki Maxim Kozslikiny, az ásatás vezetője. Hozzátette: korábban is találtak már a helyszínen tűket, ám azok jóval fiatalabbak voltak. A csonttű önmagában átírja a történelmet, ugyanis az eddigi legrégebbi tű „mindössze” 40 ezer éves volt.
2008-ban a barlangban egy 41 ezer évvel ezelőtt élt, fiatalon elhunyt nő ujjcsont-töredékét fedezték fel a barlangban. Az elemzés megmutatta, hogy genetikailag sem a sapiensek, sem a neandervölgyiek közé nem sorolható. 2010-ben pedig egy évtizeddel korábban, szintén ezen a helyszínen megtalált fogazatot elemezve kiderült, hogy minden bizonnyal egy új emberszabásúra bukkantak, amelyet a barlang után gyenyiszovai embernek neveztek el.
A barlangban talált leletek alapján a kőmenedék mintegy 282 ezer év óta lakott, a gyenyiszovai ember pedig 170 ezer évvel ezelőtt jelent meg először a barlangban. 2008-ban egy karkötőt is felfedeztek, amelyet szintén ők készíthettek, mégpedig olyan precizitással, mintha egy modern fúróval dolgoztak volna. A gondosan csiszolt ékszert minden bizonnyal egy bőrszíjjal erősítették a csuklóra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Egyesült Államok
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Oktatási céllal készült el a Monopoly elődje
- A világon először Magyarországon tették kötelezővé Albert Sabin zseniális találmányát
- George Pullman kellemetlen élményére volt szükség a hálókocsik megjelenéséhez
- Korszakalkotó film lett az 1933-ban bemutatott King Kong
- Tesla és Edison: az „áramok háborúja”
- Hruscsov látogatása Amerikában 10:35
- A piócagyűjtőtől a főszékletőrig – a történelem hét legrosszabb foglalkozása 09:50
- 1848-as forradalom idején érte el népszerűsége csúcsát a zsarnokölő Bánk bán története 09:05
- Hőskultusz a 20. században: Zrínyi Miklós emlékének ápolása tegnap
- Savoyai Jenőről szóló kiállítással és Húsvéti vásárral nyitják a szezont március 15-én Schloss Hof kastélyában tegnap
- Az egyenlő jogok után az egyenlő esélyekért küzdenek a nőszervezetek tegnap
- Generációk nőttek fel a „rímhányó” Romhányi legendás mondatain tegnap
- Mátyás 15 évesen került trónra tegnap