A Metropolitan Múzeumban maradhat Picasso vitatott körülmények közt eladott remekműve
2018. február 12. 16:24 MTI
Egy New York-i bíróság elutasította szerdán egy német zsidó üzletember örököseinek keresetét, amely a New York-i Metropolitan Múzeumban lévő The Actor (A színész) című világhírű Picasso-festmény visszaszolgáltatását kérte arra hivatkozva, hogy a család kényszer alatt alacsony áron adta el a képet, hogy elmenekülhessen a náci és fasiszta rémuralom elől.
Korábban
Az ügyész indoklása szerint az egykori tulajdonos, a néhai Paul Leffmann dédunokaöccse nem tudta bizonyítani a New York-i törvények szerint, hogy a férfi „kényszer alatt” adta el a képet, ami igazolná a jogos követelést. Laurel Zuckerman dédunokaöcs, Leffman felesége hagyatékának gondozója a keresetben felvázolt egy alternatív megoldást is, több mint 100 millió dollár kártérítést kért a spanyol festő 1904-1905 közötti rózsaszínű korszakában készült műalkotásért.
A kereset szerint a Leffmann család 1937-ben menekült Németországból Olaszországba. A következő évben Paul Leffmann eladni kényszerült a festményt két műkereskedőnek 12 ezer dollárért, hogy fizethesse Svájcon keresztüli elmenekülésüket a náci Németországgal szövetséges Benito Mussolini rezsimje elől.
A Metropolitan Múzeum 1952-ben adományként kapta a festményt és 2011-ig nem ismerte el, hogy annak eredeti tulajdonosa Leffmann volt. Az örökösök érvelése szerint a festmény 1938-as eladásával a család nem veszítette el jogosultságát. A Metropolitan Múzeum ügyvédei azzal érveltek, hogy a férfi tisztességes árat kapott a festményért, nem kényszer alatt adta el.
A bírói döntés értelmében az 1938-as eladás „magánszemélyek között történt, nem pedig a fasiszta vagy náci kormányok parancsára, nem történt jogtalan fenyegetés, ami megfosztotta volna Leffmannt szabad akaratától”. Az indoklásában a bíró elismerte ugyan, hogy „a Leffmann család gazdasági nyomás alatt áll a náci és fasiszta rezsimek teremtette tagadhatatlanul borzasztó körülmények miatt, ezt a nyomást nem az alperes gyakorolta, az állítólagos kényszerre nincs elégséges bizonyíték”.
Picasso világhírű festményét 2010-ben restaurálni kellett, mert egy egyensúlyát elveszítő látogató beleesett és felszakította a vásznat, amelynek jobb alsó sarkában keletkezett egy 15 centiméteres szakadás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap