A lázadó rádiós, akit hiába keresett a Gestapo – álhírek a II. világháborúban

2017. március 8. 13:54

Az ellenség megtévesztése és a pszichológiai hadviselés egyidős a háborúk történetével. Az álhírek terjesztésének különösen nagy szerepe volt a második világháború éveiben, amikor mind a szövetségesek, mind a tengelyhatalmak igyekeztek demoralizálni a másik fél katonáit. Pletykák, erotikus képek és hamis hadijelentések egyaránt a propagandisták eszköztárának részei voltak.

2. világháborús nyugati propagandaanyagok
2. világháborús nyugati propagandaanyagok

Mindig csak hűlt helyét találták

1941. május 23-án, pontban délután 16:48-kor az állásaikban várakozó és idejüket jobbára rádiózással töltő német katonák különös dolognak lehettek fültanúi. Egy rövidhullámú rádiófrekvencián ekkor sugározta első adását Gustav Siegfried Eins, a Főnök. A műsort, amely innentől kezdve naponta új adással jelentkezett, egy nyugalmazott porosz katonatiszt vezette, aki mélyen elkötelezett volt a nemzetiszocialista eszme és Adolf Hitler személye iránt. Épp ezért volt rendkívül meglepő hallgatósága számára, amikor néhány perccel a műsorkezdést követően óriási lendülettel kezdte el szidalmazni a német náci párt magas rangú vezetőit és a Wermacht főtisztjeit. Állításai szerint a német politikai- és hadigépezet legfelsőbb körei tömve voltak inkompetens, perverz és lusta emberekkel, akik csak a saját élvezeteiknek éltek és csak saját gazdagodásukkal törődtek, miközben a bátor katonák hősiesen harcoltak Németország és a Führer ellenségeivel.

Rögtön első adásában kikelt “az első nehézségek után azonnal fehér zászlót bontó és a részeg, szivarozó zsidóhoz, Churchillhez menekülő” Rudolf Hess ellen, aki korábban Hitler helyettese és legközelebbi bizalmasa volt. Adását egy hosszú számsor felolvasásával zárta, ami egy kódolt üzenet volt bajtársa, Gustav Siegfried Achtzehn számára. Az egyértelműen álnevet használó rádiós igazolni látszott a náci pártvezetők egyik legnagyobb rémálmát: belső ellenzék szerveződött a hadsereg tisztjeiből.

A Főnök adásvégi titkos üzeneteit felkészült náci kódfejtők kisebb serege várta nap mint nap. Az üzenetek általában egy helyszínt jelöltek – például egy mozit vagy egy villamosmegállót –, ahova aztán a náci titkosrendőrség, a Gestapo emberei szélsebesen odaviharzottak. De épp úgy ahogy az első alkalommal, úgy két és fél évvel később, az utolsó adás alkalmával is csak hűlt helyét találták már az összeesküvőknek. Kudarcuk oka meglehetősen prózai volt: a titkos találkozókra sosem került sor. Összeesküvés sem szerveződött a Wermacht sorain belül. Sőt, még maga a Főnök sem létezett.

Gustav Siegfried Eins valójában Peter Seckelmann volt, egy német újság- és regényíró, aki 1938-ban emigrált Angliába a nácik elől. Minthogy jól ismerte a németországi és a náci párt belső viszonyait, a második világháború évei alatt a brit Politikai Hadviselési Igazgatóság (PWE) munkatársaként működött és feladata az volt, hogy a német katonák közt igen népszerű rádióműsora révén folyamatos propagandával bomlassza a Wermacht egységét és leépítse a katonák feletteseik iránti bizalmát.

Denis Sefton Delmer adás közben

A Smithsonian cikkéből kiderül, hogy a Főnök rádióműsora nem az egyetlen propagandafogás volt a britek részéről. A PWE Winston Churchill miniszterelnökké választását követően kezdett el teljes erőbedobással működni. Élére 1941 augusztusában az akkor 37 éves újságíró Denis Sefton Delmer került, aki korábban a BBC német nyelvű adásának hírolvasójaként dolgozott és személyesen is ismerte Hitlert. Vezetése alatt több német “álrádió” is indult, amelyek külön-külön célozták meg a Franciaországot megszálló és a Németországban állomásozó katonákat, de külön adás szólt a náci tengeralattjárók legénységei számára is. Az adásokban ügyesen keveredtek a náci vezetőket mocskoló pletykák, az aktuális hadi helyzetről szóló valós, vagy épp csak kicsit módosított tudósítások és a teljesen valótlan állítások is. A hamis híreket azonban nem csak rádiókon keresztül, hanem nyomtatott formában is terjesztették. A PWE nyomdája folyamatosan gyártotta a német nyelvű újságokat és szórólapokat, amelyeket aztán brit bombázórepülők juttattak el a front német oldalára.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Denis Sefton Delmer adás közbenIva Toguri, a tokiói rózsaWilliam Brooke Royce, művésznevén Lord Haw Haw. A náciknak dolgozó rádióst a háborút követően Angliában árulásért kivégezték.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma