A lángok három óra alatt végezhettek Megiddó ókori városával
2016. október 14. 11:30
Mintegy háromezer évvel ezelőtt a mai Izrael területén lévő Megiddó városát egy hatalmas tűzvész a pusztasággal tette egyenlővé. Nem maradt más utána, csak hamu és vályogtégla-törmelék. A legújabb kutatások szerint a lángok alig két-három óra leforgása alatt pusztították el az akkor már ezer év óta létező várost.
Korábban
A mai Izrael északnyugati részén található Megiddó város Kr. e. 10. századi tűzpoklának gyorsaságát a kutatók egy érdekes eljárás segítségével, az utókorra maradt, kézzel készített vályogtéglákon végzett kísérletek segítségével határozták meg. Az elemzések során nem csupán a Közel-Kelet egyik legjelentősebb városa elhamvadásának részleteit fedték fel, hanem ablakot nyitottak a korabeli építkezési technikájú települések tűzeseteire is. Megiddó egyébként szerepel a Bibliában is: a Jelenések Könyve szerint valamikor itt sor fog kerülni a végső csatára, az Armageddonra, amikor a „fenevad” erői összecsapnak Isten hadaival. Érdekes, hogy az ókorban két ízben is egy jelentős csata helyszíne volt, a Kr. e. 15. században III. Thutmószisz egyiptomi fáraó semmisítette meg a kánaáni koalíció (Megiddó és Kádesh) csapatait, míg Kr. e. 609-ben egyiptomi és júdeai seregek csaptak össze.
„A vályogtéglák tanulmányozása azért is olyan fontos az ókort tekintve, mivel a korabeli épületek mintegy 90 százaléka ezen technika alapján készült” – magyarázta Robert Homsher, a jeruzsálemi W.F. Albright Régészeti Kutatóintézet munkatársa, aki egyébként nem vett részt ebben a kutatásban. A kutatás során a szakértők saját maguk készítettek vályogtéglákat, mégpedig úgy, ahogyan egykoron Megiddó lakosai. Ruth Shahack-Gross, a Haifai Egyetem geoarcheológusa a Live Science-nek adott interjújában „játék a sárral” elnevezéssel illette a szakemberek körében valóban nem túl gyakori, ám a beszámolók szerint annál élvezetesebb folyamatot.
Shahack-Gross és kollégája, Mathilde Forget a tégla előállításához a korabeli módszert alkalmazva a kövektől kiválogatott agyagos földet szalmával (pontosabban pelyvával) és vízzel keverték össze. Ezt követően öntőformákba tették, és kemencében kiégették. Ezt az ősi, és egyébként igencsak költséghatékony módszert még a mai napig alkalmazzák a Közel-Kelet egyes, főként vidéki területein. (Van, amikor a napon szárítják ki a téglaformájúra megszerkesztett agyagpacát.)
A kutatók nem közvetlenül a tűzbe tették a vályogtéglákat, hanem egy kemencébe, és mérték az időt, hogy a téglák belseje hány perc alatt melegszik fel a 600 °C-ra, arra a hőmérsékletre, amely a korábbi elemzések szerint Megiddó épületének vályogtéglái elértek a tűzvész során, magyarázta Shahack-Gross. Hozzátette: természetesen különböző méretű és – a pelyvát tekintve – összeállítású téglákat is teszteltek.
Mint az várható volt, a nagyobb méretű tégláknak több idő kellett, hogy felmelegedjenek az előbb említett hőmérsékletre, ám a pelyva aránya egyáltalán nem volt hatással az időre. A lakásokban található egyéb berendezések és tárgyak – gerendák, bútorok, szőnyegek, olajedények, ételek, ágyneműk – tökéletesen táplálták a lángokat. A tanulmány az „első alkalommal vizsgálta korabeli eszközök segítségével az ókori tűzesetek időtartamát” – írták a kutatók az Antiquity tudományos folyóirat októberi számában.
Más szakértők szerint a későbbiekben azt is pontosan elemezni kell, hogy a régebbi vályogtéglák, amelyek lyukacsos szerkezetűekké váltak az elrothadó szalmaszálak miatt, mennyivel lassabban égtek el, mint az újonnan készültek. Karl Harrison, az angliai Cranfieldi Egyetem régésze szerint az, hogy tudjuk a pontos maximum hőmérsékletet, még nem adhatja meg a pontos égési időtartamot. „Fontos, hogy a tűzvészekre úgy nézzünk, mint egy dinamikus energia-felszabadulás összetett folyamatára” – mondta.
Igaza van, ugyanis egy valódi tűzvész esetén például megesik, hogy az adott tégla csupán az egyik oldaláról kapja a hőt, nem úgy mint a kemencében, ahol egyenletesen minden irányból. Harrison szerint az így megkapott időtartam, vagyis a két-három óra a tűzvész minimum időtartamát adja meg, minden bizonnyal ennél több idő telt el, amíg az egész város odalett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap