A középkori Perzsiában készíthettek először szerszámacélt
2020. szeptember 24. 19:00 Múlt-kor
Korábban
Önálló kultúra, rideg pengék
A kutatók több, olvasztótégelyek melegítéséhez használt faszéndarab radiokarbonos vizsgálatával megállapították, hogy a 10-11. századra datálhatók, elektronmikroszkópos vizsgálattal pedig a krómérc maradványait is sikerült azonosítaniuk a mintákban.
Magában az acélkészítés után megmaradt salakban megtalálható apró acélmaradékokban szintén felfedeztek 1-2 tömegszázaléknyi krómot, ami bizonyítja, hogy az elkészített anyag összeállt krómacéllá a folyamat eredményeképpen. E folyamatot a tudomány jelenlegi állása szerint a késő 19. századig nem ismételte meg az emberiség.
Thilo Rehren professzor, a tanulmány egyik társszerzője elmondta: „Egy Dr. Alipour által lefordított 13. századi kézirat finom és szép mintái miatt emeli ki a csahaki acélt, azonban megjegyzi, hogy az itt készült kardok ridegek, törékenyek is voltak, ezért elvesztették értéküket. Napjainkban a helyszín egy szerény falu, amely régészeti lelőhelyként való azonosítása előtt csak mezőgazdaságáról volt ismert.”
A kutatók szerint felfedezésük önálló, perzsa olvasztótégelyes acélkészítési kultúra létét jelzi, amely elkülönül a szélesebb körben ismert közép-ázsiai acélgyártástól, amelynek példái Üzbegisztánból és Türkmenisztánból is ismertek. Az eljárás alacsony (1 tömegszázalékos) krómtartalmú acélt eredményezhetett.
Marcos Martinon-Torres, a Cambridge-i Egyetem professzora és a tanulmány társszerzője hozzátette: „Az azonosítás folyamata sokszor hosszú és bonyolult, több okból is. Először is a szóhasználat, amellyel egykor leírták a technikai folyamatokat vagy az anyagokat, már kiveszhetett a nyelvből, avagy akkori jelentésük különbözhet a mai használatuktól.”
„Emellett az írást kizárólag a társadalmi elit művelte, nem pedig az ilyen mesterségekkel foglalkozók, ez pedig hibákhoz, illetve hiányosságokhoz vezethet a szövegekben.”
A kutatás következő lépéseiről Dr. Alipour azt mondta: „Múzeumi szakértőkkel szeretnénk megosztani eredményeinket, hogy együttműködve datáljunk és felkutassunk további olyan olvasztótégelyes eljárással készült acéltárgyakat, amelyekben megtalálható ez az egyedi krómadalék.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap