A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
2018. március 12. 19:22
A római arénákban tartott állatviadalokról mindannyian hallottunk már, de a rómaiak nem csak kegyetlenkedtek az állatokkal: sokukat nagy becsben és szeretetben tartottak, de volt hogy egyszerű divatos versengésből vagy presztízsszerzés érdekében vásároltak egzotikus fajokat. Melyek voltak a rómaiak legnépszerűbb házi kedvencei? Honnan kerültek a macskák Európába? Milyen mutatványokra képes egy elefánt?
Korábban
Madarak, mint a szerelem metaforái
Jelentős mennyiségű bizonyíték van arra, hogy a rómaiak kedvencként is tartottak állatokat, ezek közül a forrásokban leggyakrabban említettek a madarak voltak, különösen a római nők körében. A madarak népszerűségére már csak a latin nyelvű szerelmes költészetből is következtethetünk, több mint hétszáz utalást találni a fennmaradt versekben mind háziasított, mind vad madarakra. A vad madarak befogása sokszor szerepel metaforaként a kiszemelt elcsábítására, a kalitkában levő madár a „megfogott” szeretőre, a haldokló és halott madarak a szerelem múlására vagy egy viszony végére utalnak. Talán az egész ókor leghíresebb madara Lesbia kedvenc „verebe”, amelynek életét és halálát a költő Catullus két versben írta le. A tudományban csak Lesbia-versekként ismert ciklus versei közül kettőben Catullus a madarával játszó római matróna képét úgy írja le, mint aki el akarja terelni gondolatait szeretőjéről. Valószínű, hogy a „veréb” valójában egy kék kövirigó volt, a verébnél sokkal díszesebb és könnyebben szelídíthető faj.
Úgy tűnik, hogy a kalitkában tartott madarak a római kultúra egyedi fejleményei voltak, ugyanis nem szerepelnek sem a görög, sem az egyiptomi kultúrában. Magyarázatul esetleg az szolgálhat, ha a madarak tartását a tágabb értelemben vett luxuscikk-divat részeként nézzük. A bizonyítékok legjelentősebb része a felsőbb osztályok madártartásáról szól. A madárházban vagy kalitkában tartás része volt annak a divatos versengésnek, amely a késő köztársaság korától átívelt a császárkoron. Ennek további részei voltak például a görög szobrok gyűjtése, az építészetre fordított bőkezű adományok, a nagy kertek tervezése és kiépítése, valamint az állatkertek, madárházak és halastavak létrehozása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok 11:20
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit 09:50
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során 09:05
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH tegnap
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait tegnap
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit tegnap
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál tegnap
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr tegnap