A kiskirályoktól a világosi fegyverletételig – újabb tankönyvekbe néztünk bele

2015. október 20. 11:38

Néhány hónappal ezelőtt bemutattuk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából fejlesztett, 7.-es és 11.-es osztályoknak szánt kísérleti történelemtankönyveket. Most az egy évvel korábbi évfolyamok tankönyveibe lapoztunk bele.

OFI történelemkönyvek

Egyszerű, átlátható, izgalmas

Az új oktatási kerettanterv szerint ötödikben, illetve kilencedikben a 13. század végéig, tehát az Árpád-ház kihalásáig kell eljutniuk a gyermekeknek, míg korábban az ókor vége volt a cél (a hagyományos ókor-középkor-kora újkor-újkor-20. század tagolásnak megfelelően). A hatodikos, illetve a tizedikes osztályok történelemóráin már tavaly is a 14. század kezdete és az 1848-as szabadságharcok leverése közötti évek voltak porondon.

A hatodikosok számára írt új kísérleti tankönyv a többi évfolyam könyveihez hasonlóan egy egyszerű, kedvcsináló bevezetővel indít, amelyben a szerzők külön felhívják a diák figyelmét a történelematlasz fontosságára. Üdvözlendő, hogy a történelem és a földrajz szoros kapcsolatát már ilyen fiatalon igyekeznek megértetni a mindössze 11-12 éves diákokkal, akik a késő középkort tárgyaló magyar fejezetek elején következetesen egy-egy térképet találnak, amelyeken nyomon követhetik a változó országhatárokat.

A diákokat a fejezetek legelején a korábban már bemutatott 7.-es és 11.-es tankönyvhöz hasonlóan a 6.-osnál is egy rövid előzetes várja, amely pontokba szedve segít a tájékozódásban. A leckék elején pedig szintén ismétlő kérdéseket találunk, amelyek tanároknak és diákoknak egyaránt segítséget nyújtanak az adott korszak előzményeinek felelevenítésében. A szerzők szerencsére nem csupán a szigorú kronológiai elv mentén haladtak, hanem – bár történelmünk sokszínűsége révén a tananyag elég nagy – megengedték maguknak azt a „luxust”, hogy például a középkori Buda történetét, a divatot az ókortól a Napkirály századáig taglaló, vagy a XIV. Lajos udvaráról szóló részt külön fejezetben mutatták be.

Érdekes források színesítik a tankönyv oldalait, amelyek segítségével a nebuló jobban el tudja helyezni az eseményt az adott korszakban. Kiemelendő, hogy helyet szorítottak (tulajdonképpen egy egész oldalt) a Munkácsot védő Zrínyi Ilonának vagy a kora újkori boszorkányokat bemutató olvasmánynak is, melyeket minden bizonnyal a legtöbb diák élvezettel olvas, ugyanis például választ kaphat arra a kérdésre, hogy a boszorkányper alkalmával a vádlottnak miért kellett elfordulnia a bíróságtól. Továbbá megtudhatja, hogy miért aludtak el az angol munkásgyermekek az iskolákban, illetve, hogy a Napkirály udvaroncai miért növesztettek hosszabb körmöket. Külön érdekesség, hogy a 48-as forradalom és szabadságharc fejezetének tárgyalásánál egy rövid, keretes rész foglalkozik Lebstück Máriával, azaz Mária főhadnaggyal, akit a diákok zöme egyébként alig ismer.

Az egyes fejezetek címei érdekesek, távolról sem lehet rájuk sütni a „száraz, unalmas” bélyeget, ez az újszerűség a természetes kíváncsiság révén mindenképpen a történelemtanítás előnyére fog válni, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyes helyeken ez már az értelmezhetőség határát súrolja: például a „Boldoggá tenni Magyarországot” fejezetcímből nem derül ki maga a téma.

A tanagyagot táblázatokkal, diagramokkal és érdekes olvasmányokkal kiegészített, nyomdatechnikailag is igényesen kivitelezett kiadvány egyszerűsíti, a tudományos problémákat, a „tankönyvszagú” világot igyekszik elfelejteni. A tankönyv nagy erénye, hogy a tudományos eredményeket a tanár vezetésével és a fejezetek elején, illetve végén feltett kérdések segítségével az órán a diákok maguk vitathatják meg. Az új kiadvány az interneten felnövekvő és egyre több időt a világhálón töltő fiatalokat forráskritikára neveli: arra, hogy ne higgyenek el fenntartás nélkül mindent, amit csak hallanak, olvasnak. Legyenek képesek differenciálni a tartalmak között.

Néhány hiányossága azonban akadt a kiadványnak. A teljesség igénye nélkül: a társadalmi és népesedési változások bemutatása (25. fejezet) például jóval érthetőbb lenne egy nemzetiségek térbeli elhelyezkedését bemutató térképpel, továbbá a reformkor hajnalát és az ezt megelőző évtizedek tárgyalása kissé elnagyolt, a felfedezéseket és a tengeri utakat taglaló részből Bartolomeo Diaz kihagyása pedig elég nagy hiányosság.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma