A keresztesek elől menekülő városlakó elrejtett kincseire bukkantak Caesareában
2018. december 4. 14:37 MTI
Huszonnégy aranyérmét és egy fülbevalót találtak régészek az észak-izraeli Caesareában. A kincset vélhetően menekülő gazdája rejtette el, amikor 900 évvel ezelőtt a várost elfoglalták a keresztesek.
Korábban
A régészek egy kis bronzedényben találták a 24 aranypénzt és a fülbevalót, az edényt két kő közé rejtették egy régi ház kútja közelében - közölte az Izraeli Régészeti Intézet és a feltárásban részt vevő több szervezet.
A sajtónak hétfőn bemutatott és a 11. század végéről származó aranypénzek révén a kincs a város keresztesek általi, 1101-ben történt elfoglalásához köthető, amely Caesarea történetének egyik legtragikusabb időszaka volt - olvasható az ásatást vezető Peter Gendelman és Mohammed Hatar közleményében.
„Valaki elrejtette a vagyonát, azt remélve, hogy később megkeresi, de soha nem tért vissza. Korabeli írásos források szerint Caesarea lakosainak többségét I. Baldvinnak (1100-1118), Jeruzsálem keresztes királyának a hadserege meggyilkolta. Elképzelhető, hogy a kincs tulajdonosa és a családja is a mészárlásban vesztette életét, vagy eladták őket rabszolgának, és soha nem keresték az aranyukat” - mondták a régészek.
Robert Kool, az Izraeli Régészeti Intézet érmeszakértője szerint az aranyérmék között VII. Mihály bizánci császár uralkodásához köthető ritka pénzérmék is találhatók. „Ezeket a pénzeket helyben nem használták, és arra engednek következtetni, hogy érintkezés és esetleges kereskedelmi kapcsolat volt ebben az időben Caesarea és Konstantinápoly (Bizánc) között” - mondta a szakértő.
A Földközi-tenger partján fekvő Caesareát az i.e. előtti 1. században építtette a rómaiak által kinevezett I. Heródes, Júdea királya.
Nagy kiterjedésű római és középkori romjainak köszönhetően Caesarea Izrael egyik leglátogatottabb városa. A városban számos jelentős leletre bukkantak: 2015-ben kétezer darab, ezeréves aranypénzt találtak búvárok, a régészeti hivatal szerint ez volt az Izraelben talált legnagyobb numizmatikai kincs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap