A Húsvét-sziget őslakosai elhajózhattak Dél-Amerikába

Anna-Sapfo Malaspinas, a Koppenhágai Egyetem Genetikai Intézetének kutatója, a Current Biology nevű szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője emlékeztetett arra, hogy a korai kultúrák gyakorta tettek hasonló felfedező utakat. "A tankönyvekben olvasható változatok az emberi kolonizáció eseményeiről - így Amerika benépesítéséről - újraértékelésre szorulnak a genetikai kutatások eredményeinek fényében" - írta Malaspinas.

A régészeti adatok szerint a Húsvét-szigetre az első polinéziai telepesek - több tucat férfiból, nőből és gyermekből álló csoport - i. sz.1200 környékén érkeztek. Az ő leszármazottaik építették a szigeten található mintegy 900 monumentális kőszobrot. Ugyan a sziget lakosai számára heteket vehetett igénybe akár a legközelebbi lakott terület elérése is, több bizonyíték van arra, hogy a Húsvét-sziget lakosai nem éltek teljesen elzárva a világ többi részéről. A régészek már többször bukkantak olyan növények maradványaira, amelyek az amerikai kontinensen őshonosak, mint például az andoki édesburgonya. Ezek a leletek az európaiak megérkezését megelőző időkre datálhatóak.

A dán kutatás 27 Húsvét-szigeti őslakos génállományát vizsgálta. Eredményeik szerint a sziget lakói 19-23 generációval ezelőtt, vagyis nagyjából 1300 és 1500 között kapcsolatban álltak a dél-amerikai őslakosokkal. A ma élő Húsvét-szigeti őslakosok génjei 76 százalékban polinéziai, 8 százalékban őslakos amerikai és 16 százalékban európai eredetet mutatnak (a sziget lakói csak 1850 környékén kezdtek vegyülni az európaiakkal).

Az eredményekből két lehetséges forgatókönyv következik: vagy a sziget lakói mentek Dél-Amerikába, vagy az amerikai indiánok a Húsvét-szigetre. A kutatók szerint valószínűbb az első változat, ugyanis a szigetről jóval könnyebb elérni a kontinenst, mint fordítva. A Húsvét-szigetről indulva egy több hetes tengeri út árán viszonylag biztosan elérhetőek Dél-Amerika partjai, azonban onnan indulva a sziget egyszerűen túl kicsi célpont ahhoz, hogy könnyedén fellelhető legyen. Ezért lehetséges az is, hogy az első európai felfedezők csupán viszonylag későn, 1772-ben kötöttek ki a szigeten.

A Current Biology legújabb száma emellett egy másik bizonyítékot is felhoz a Húsvét-szigetiek és az amerikai őslakosok közti kapcsolat bizonyítására. A szintén a Koppenhágai Egyetem Genetikai Intézetében dolgozó Eske Willerslev társaival két olyan emberi koponyát vizsgált, amelyek a Brazíliában őshonos botokudó törzshöz tartoznak. Az eredmények szerint a két koponya teljes egészében polinéziai génállományt mutat. Vagyis a polinéziai őslakosoknak valamilyen módon el kellett jutniuk a mai Brazília területére, ahol beálltak a helyi botokudók közé - mindez alátámasztja a Dél-Amerika és a Húsvét-sziget közötti kapcsolat elméletét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 tény a kerékpározás történetéből
• 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről
• Tíz meglepő tény az angliai csatáról