A Homo naledi úgy sétált, mint mi és úgy mászott fára, mint egy majom

2015. október 7. 13:02

Erős kézfeje és masszív, a különböző ütődéseknek is ellenálló csuklója, valamint a modern emberi lábfejhez hasonlító lábai alapján a kutatók úgy vélik, hogy a legutóbb felfedezett emberi ős, a Homo naledi (az ember távoli, ősi "unokatestvére") két lábon járt a földön, de a fák lombjai között is biztonsággal mozgott, továbbá eszközhasználó volt.

Homo naledi keze és lába

2015 szeptemberében jelentették be, hogy egy teljesen új emberszerű faj csontkövületeit fedezték fel egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban. A Homo naledi nevet kapó ős a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában. Bár a kutatók nyíltan még nem mondták ki, minden valószínűség szerint a naledi egyfajta hiányzó láncszem a két lábra emelkedett főemlősök és az ember ősei között.

A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából, mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolták mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú.

A dél-afrikai barlangban megtalált csontok alapján két kutatócsapat igyekezett rekonstruálni távoli ősünk mozgásszervi jellegzetességeit. A National Geographic által finanszírozott projekt során 107 darab lábcsontot, valamint 26 egyéb, főként a jobb karból származó csontokat vették górcső alá, számolt be kedden a Nature Communications tudományos portál.

Így nézhetett ki a Homo naledi

A Homo naledi lába meglepő módon a legtöbb szempontból úgy néz ki, mint egy modern emberi láb. A boka ízülete, a nagylábujjak párhuzamossága és a széles sarokcsont arról árulkodnak, hogy az ősember két lábon járt, a testfelépítése pedig teljesen alkalmazkodott ehhez a létformához. Ugyanakkor a lábfej a miénkhez képest alacsonyabb boltíve, valamint a görbe ujjcsontok még egy majomszerű lényre engednek következtetni, olvasható a National Geographic cikkében.

A kéz, valamint a görbe ujjak azt jelzik, hogy ügyes famászó lehetett, hosszú és erős, a tenyérrel szembefordítható hüvelykujja, továbbá masszív csuklója alapján a kutatók szerint képes lehetett különböző eszközök használatára. Azonban hozzáteszik: még nem találtak ilyen szerszámokat. „A Homo naledinek egy teljesen egyedülálló mozgásszervi felépítése volt, és egyik korábbi homo nembe tartozó fajra sem hasonlít” – mondta William Harcourt-Smith, a New York-i Lehman College munkatársa, a kutatás egyik vezetője.

Arra a kérdésre, hogy őseink mikor „másztak le végleg a fáról”, elég nehéz választ adni. Lucy és a legkorábbi emberi ősök, az Australopithecusok már négymillió éve is felegyenesedve jártak, azonban gyakran töltötték idejüket a faágak között, ugyanakkor már kőeszközöket is használtak. A Homo nemzetségnél már jóval nehezebb megmondani, hogy a tagjai „milyen szinten” voltak famászók. Néhány töredékes maradvány vizsgálata szerint a Homo habilist, vagyis az ügyes embert még olykor lehetett a fák lombjai között látni, legalábbis a csontjainak formái azt mutatják, hogy alkalmas lehetett erre az életmódra is.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Így nézhetett ki a Homo naledi
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma