A fütyülő parittyagolyó volt a rómaiak titkos „terrorfegyvere”

2016. június 17. 15:58

Mintegy 1800 évvel ezelőtt a római katonák „sípoló” parittyagolyókat vetettek be barbár ellenségeikkel szemben – állítják régészek, akik Skóciában bukkantak a rómaiak által használt parittyagolyókra.

Fütyülő parittya

Az egyenként mintegy 30 grammot nyomó öntöttólom-golyókba 5 milliméteres lyukakat fúrtak, hogy ezek révén a levegőben úszó golyók süvítő, sípoló hangot adjanak ki – olvasható a Live Science cikkében. A tárgyakat a délnyugat-skóciai Burnswark Hillen találták, ahol az i. sz. 2. században a rómaiak megütköztek a helyi őslakosokkal. A lyukak igazi „terrorfegyverré” alakították át a golyókat – mondta John Reid, a Burnswark Hillen az elmúlt 50 év legnagyobb régészeti feltárását végző skót történelmi társulat, a Trimontium Trust régésze.

A sípoló golyók kisebbek voltak az átlagos parittyaköveknél. A golyókból a parittya segítségével egyszerre többet is el lehetett dobni, és a kutatók úgy vélik, a tárgyakat arra használták fel, hogy közel kerüljenek az ellenséghez. A régészek gyakran találnak parittyagolyókat az európai lelőhelyeken. A legnagyobbakat általában citromalakúra faragták ki és 60 grammot nyomnak – magyarázta Reid. Burnswark Hillen és más skóciai lelőhelyeken kisebb, makk alakú golyókat (a makk a rómaiak szerint szerencsét hozott) is találtak. A Burnswark Hillen felfedezett parittyagolyók mintegy 20 százalékába fúrtak lyukat, ami az összecsapást megelőző komoly felkészülésre utal.

Római kori lelőhelyeken eddig sehol máshol nem találtak „süvítő” parittyagolyókat, ám lyukas kerámiagolyókat már fedeztek fel 2-3. századi leleteket tartalmazó görögországi lelőhelyeken. Számos régész azt feltételezte, hogy ezeken a lyukakon mérget öntöttek a golyókba, ám Reid szerint erről szó sincs, mivel a lyukak túl kicsit voltak, és nem volt garancia arra, hogy a méreg áthatol a bőrön,  ráadásul nem is szálltak olyan messzire és olyan gyorsan, mint a nagyobb parittyakövek. Reid szerint nem lett volna ésszerű, ha csak a kis golyókba tettek volna mérget.

Reidnek egyébként lelkes horgász testvére hívta fel a figyelmét arra, hogy feltehetően a süvítő hang miatt fúrtak lyukakat a golyókba. A Burnswark Hillnél zajló csata idején parittyákat főként a római segédcsapatok használtak. A legfélelmetesebb parittyások között voltak azok a Baleár-szigetekről származó harcosok, akik Julius Caesar mellett katonáskodtak, amikor a hadvezér i. e. 55-54-ben sikertelenül próbálta megszállni Britanniát. Egy igazi mesterlövész golyója akár 160 kilométer/órás sebességet is elérhetett, így a legnagyobb golyók gyakorlatilag szó szerint levihették az ellenséges katonák fejét.

A Hadrianus falától néhány kilométerre északra fekvő Burnswark Hillnél zajló csatával a rómaiak feltehetően azt igyekeztek megmutatni, mi történik a helyiekkel, ha ellenállnak, és nem hagyják, hogy a hódítók elfoglalják a faltól északra található területet is. Az őslakosok azonban több mint 20 éven át kitartottak, és a rómaiak végül letettek tervükről. 

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma