Legendás találmánya volt a '48-as szabadságharc századosának

Az Abaúj vármegyei Peklinben láta meg a napvilágot régi nemesi családban. Mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban (a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődje) szerezte 1842-ben. Tanulmányai mellett foglalkozott pirotechnikával, régészettel és numizmatikával is, a Nemzeti Múzeum anyagát később adománnyal gyarapította. Rövid ideig Pesten dolgozott az állami mérnöki hivatalnál, onnan helyezték át Temesvárra segédmérnöknek a vízrendészeti osztályra. 1846-ban az erdélyi Lugoson telepedett le, ahol városi mérnökké nevezték ki, megházasodott és hat gyermeke született.

Lugoson kifejlesztett egy sorozatlövő fegyvert, a hat egymás mellé állított puskacsövet egy ügyes szerkezet látta el lőszerrel, a találmány tervrajzát és fából készült makettjét ma a Szentesi Múzeum őrzi. Az 1848-as forradalom kitörése után a Munkácsra áthelyezett Kosztka felajánlotta találmányát a Batthyány-kormánynak, de a fegyver sorozatgyártását a hadi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt nem tudták megkezdeni.

A Hadszer Hivatal vezetőjeként ágyúkat öntetett, amelyek olyan jól sikerültek, hogy a tiszai honvédsereget zömmel a munkácsi várban készült, nagy horderejű ágyúkkal és mozsarakkal látták el. Kosztkát munkája elismeréseként tüzér századossá nevezték ki, amire egész életében büszke volt, bár a megtorlás időszakában az előléptetés csaknem a fejébe került.

Az önkényuralom idején az Államépítészeti Hivatal alkalmazta. Sok helyütt megfordult az országban, Mohácsnál a Duna védelmi rendszerének munkálatait vezette, Gyula városát 1856-ban csatorna építésével mentette meg az árvíztől, 1861-től 1877-ig Veszprémben dolgozott a város főmérnökeként.

Kosztkát élete végéig foglalkoztatta a kézifegyverek, ágyúk, bombák és petárdák tökéletesítése. Az 1860-as években tervezte hátultöltős puskáját, amely tüzelésgyorsaságban felülmúlta a korabeli lőfegyvereket. 1869-ben Rákosmezőn bemutatót szervezett, de az osztrák hadügyminisztérium idegenkedett attól, hogy a lőfegyvert sorozatban gyártsák. A fegyver iránt érdeklődött III. Napóleon francia császár is, de a következő évben a porosz-francia háború elsodorta a császárságot, és vele együtt Kosztka reményeit arra, hogy fegyverét egy hadsereg rendszeresítse. Találmányai közül kiemelkedik még az 1870-es években konstruált hatfontos, hátultöltős tábori ágyúja.

Mind a mai napig sokan gondolják azt, hogy ha a honvéd hadsereg kellő számban rendelkezett volna Kosztka legendás találmányával, a sorozatlövő fegyverrel, akkor nemcsak az osztrákokat állították volna meg, hanem az orosz inváziót is. Nem csoda, hogy alakja és találmánya többnyire legendákba szőve tűnik fel: Rákosi Viktor novellájában, Bereményi Géza első regényében (Legendárium, 1978), Rényi Tamás filmjében (Élve vagy halva, 1979). Találmányára sokban hasonlít Richard J. Gatling 1862-ben szabadalmaztatott sorozatlövő fegyvere, a géppuska előfutára, amelynek korszerűsített változatait az amerikai haditengerészet és a légierő mind a mai napig rendszerben tartja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2021

• Nők az első világháborúban
• Élet egy XVI. századi hajón
• Indián törzsfőből showman
• Az igazi Robinson nyomában
• Robin Hood históriája
• Nanking meggyalázása
• Az Essex bálnavadászhajó katasztrófája
• A Vezúv 1944-es kitörése
• A Beatles irigyelt titkárnője