Az egyiptomiak már jóval a fáraók előtt mumifikáltak
2014. augusztus 15. 08:54
Az ókori Egyiptomban a holtak mumifikálását több mint 6 ezer évvel ezelőtt kezdték, derült ki több késő-neolitikumból és kőrézkorból származó temetkezési anyag elemzéséből. Az időbeli eredmény közel 1500 évvel előzi meg a mumifikálás kezdetének eddig gondolt dátumát. A szakemberek szerint a kutatás alapján arra lehet következtetni, hogy a gyantába áztatott textíliák − amelyeket az Óbirodalom előtti időkben (i. e. 4500-3350) használtak - az egyiptomi mumifikálás tényleges előzményének, sőt az első lépcsőfokának tekinthető.
Korábban
A szakértők korábban azt feltételezték, hogy az i. e. 5-4. évezredből való lágy szövetek épen maradása természetes folyamatoknak volt köszönhető, s az eltemetett testek a forró, száraz, sivatagi homok miatt száradtak ki, s őrződtek meg. Az egyiptomi mumifikálás ismert módszereinek kezdetét általában az Óbirodalom kezdeteire (i. e. 2500 körül) datáljuk, habár az elhunyt testének gyantával való tartósításának receptjére utaló bizonyítékok csak évszázadokkal később, a Középbirodalom idejéből (i. e. 20-16. század) maradtak fenn.
A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Yorki, az ausztrál Macquarie-i, valamint az Oxfordi Egyetem kutatói úgy vélik, a felső-egyiptomi Badari és Mosztagedda régészeti lelőhely késő neolitikus, valamint kőrézkori sírjaiból származó holttesteket a gyászolók gyantába áztatott vászonba tekerték.
"2002-ben már megvizsgáltam az ezekből a sírokból származó szövetmaradványokat, amelyek az 1930-as években Nagy-Britannia múzeumaiba kerültek" − mondta Jana Jones, a tanulmány egyik, ausztrál szerzője. "Az előzetes mikroszkópos elemzés kimutatta a gyanta jelenlétét" − tette hozzá. Ezt követően biokémiai elemzésnek vetették alá a leleteket: Stephen Buckley yorki kutató segítségével gázkromatográfiás-tömegspektrometriás, valamint termikus deszorpció-pirolízis vizsgálatok kombinációját használva 23 darab, Mostageddából való maradványt vettek górcső alá. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a legrégebbi anyag, amelybe a holttesteket csomagolták, i. e. 4316-3986 közötti időszakból való.
Hatezer éves szövetmaradványok
Buckleynak a kutatás során fenyőgyantát, aromás növényi kivonatot, természetes petróleumot, valamint növényi olajat és állati zsírt sikerült azonosítania a vászontekercs anyagában. "Ezek mind a balzsamozáshoz szükséges anyagok" − mondta Buckley a Discovery Newsnak. "Ezeket a hozzávalókat a Mediterráneum északi részéről hozták be Egyiptomba, a fenyőgyanta például valószínűleg Délkelet-Anatóliából származhat" − tette hozzá.
A kutató szerint ez a keverék, amelynek egyébként antibakteriális hatása is van, ugyanazokból az összetevőkből áll (az arányuk is hozzávetőlegesen megegyezik), mint háromezer évvel később a fáraók időszakában használt balzsamozási anyag. Azt azonban hozzá kell tenni: a mumifikálás "karrierjének" csúcsán a tartósítási eljárás része volt a belső szervek eltávolítása, valamint valamilyen szárítószer használata is, ami a kezdeti időkben még nem volt megfigyelhető.
Buckley szerint nincs kétség afelől, hogy az egyiptomiak az Óbirodalom előtt is kísérleteztek mesterséges mumifikálással: i. e. 2800-ból is találtak gyantával impregnált szövetdarabokat a sírokban, azonban ekkor még nem alakult ki a mumifikálás sokrétű és bonyolult folyamata. Nonszensznek nevezte ugyanakkor a szakértő, hogy szinte ugyanolyan keveréket használtak a kőrézkorban, valamint az Óbirodalom időszakában is, mégsincs semmilyen kapcsolat a kettő között kapcsolat.
Néhány olyan esetről is tudunk, amikor a gyászolók csupán az elhunyt fejét csavarták gyantával átitatott gyolcsokba. Buckley úgy véli, ezek az összetett keverékek kezdetben szimbolikus jelentőséggel bírhattak. Majd később megfigyelték, hogy e szer tartósító jelleggel is rendelkezik, amely az idők során létfontosságúvá vált a test és a lékek túlvilági működéséhez.
A tanulmányt Joann Fletcher yorki egyiptológus óriási jelentőségűnek nevezte, hiszen alapjaiban változtatta meg az egyiptomi mumifikálásról való eddigi tudásunkat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap