Mi lett Rákosi Mátyás családjával?
2014. augusztus 5. 11:24
Korábban
Holttá nyilvánítás
Joggal merül fel a kérdés: mi történt a Rákosi-család Szabadkán maradt tagjaival? A választ Szabadka II. világháborús áldozatainak névjegyzékében találjuk meg: apja, a Topolyán 1860-ban született Rákosi József, bátyja Béla, aki 1886-ban Topolyán született, és húga Hajnalka, aki 1908-ban Sopronban született, a holokauszt áldozatai lettek. A szűkszavú adattár forrásként a szabadkai Járási Népbíróság Vp. 379/1947 számú, 1947. július 10-ei keltezésű határozatát jelöli meg, amely a Rákosi-család tagjainak holttá nyilvánítására vonatkozik.
Az említett - szerb nyelvű - bírósági határozat már jóval beszédesebb. Kitűnik belőle, hogy a holttá nyilvánítási eljárást Horovicz Jenőné szül. Rákosi Jolánka kezdeményezte, és az ügyben Stantić Cecília bíró járt el. Eseti gondnoknak Fischer Albert szabadkai illetőségű kereskedősegédet nevezték ki. Az irat tanúsága szerint Rákosi Józsefet, Bélát és Hajnalt Szabadkáról deportálták: Bácsalmáson keresztül Auschwitzbe szállították őket. Ezt követően - a bíróság megállapítása szerint - mindhárman az auschwitzi gázkamrában veszthették életüket, haláluk időpontjaként 1944. június 29-ét állapították meg.
A Vp. 379/1947 számú bírósági határozat azonban rajtuk kívül még két személy adatait foglalja magában: Rákosi József, Béla és Hajnal mellett még két Rákosi-testvér - Mária és Margit - holttá nyilvánítását is. A bírósági határozat 4. pontja a Topolyán 1904-ben született Kardos Sándorné szül. Rákosi Máriára vonatkozik: esetében a halál megállapított időpontja 1938. december 31., helyszíne pedig Moszkva. A bíróság ezt a megállapítást - az indoklás szerint - Rákosi Zoltán és Csillag Miklós budapesti lakos vallomására alapozta.
A határozat 5. pontja az 1902-ben Adán született Rákosi Margitra vonatkozik: halála időpontjául a bíróság 1932. december 31-ét, helyéül pedig Szabadkát állapította meg. Az indoklás szerint Mária a megnevezett időpontban Szabadkán elhunyt - amit Fischer Albert tanúvallomása is igazolt - de „a haláleset nincs bejegyezve az anyakönyvekbe". A bejegyzés tényének hiányát bíróság a szabadkai Anyakönyvi Hivatal által kibocsátott bizonylatra alapozta.
Molnár Tibor teljes cikke, valamint a források az ArchívNet 2014. 3. számában találhatóak
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap