Restaurálják a nyírbátori stallumot

Itália után Nyírbátor

A hőmérséklet és légnedvesség változása a faelemek dinamikus változásait eredményezik az által, hogy a környezetével folyamatos egyensúlyt tart. Ennek gyorsasága vagy időbeni lassú elhúzódása eltérő károsodásokat eredményez. A hátaspad esetén jellemzőek a tartó- és vázelemek (6 cm vastag) hosszirányú hasadásai, törései, amik a díszítőelemeket sem kímélték. Ezáltal megváltozott a tehereloszlás, így a statikai terhelhetőség is. A több mázsás könyöklők terhét a meggyengült lábazat viseli.

A sarok- és illesztési pontok a deformációk miatt jelentős mértékben elmozdultak. A keletkezett feszültségek minta- és kapcsolódó elem darabokat szakítanak le. A megváltozott geometria miatt a hátlapok statikai, merevítő szerepüket már nem töltik be, inkább esztétikai célokat szolgálnak. Több helyen hiányoznak faragott elemek, motívumok, amik a száliránnyal párhuzamosan lehasadtak és megsemmisültek. Ezt elősegítette a fa mozgásán túl a szúrágások által meggyengített faszerkezet is. Faragott díszítményeiben több tíz folyóméternyi hiány, sérülés, most még pótolható folytonossági hiány található.

Szétrepedt oldalfal

A stallum erőteljes és lendületes faragványainak szépségét harmonikusan illeszkedő reneszánsz intarziaberakások emelik. Ez a lassan feledésbe merülő művészeti technika a XV.-XVI. században érte el virágkorát, amikor is az itáliai asztalosműhelyek munkáiban teljesedett ki. Itt jelent meg a „berakásos” technika művészi megfogalmazása a kor szellemiségével ötvözve.

Az intarziaművészetre nagy hatást gyakoroltak a korabeli művészek és gondolkodók. Megjelentek az alkotásokban a perspektívák, az „ideális város”, az illúziókeltés, valamint a színezett, égetett teríték elemek. Mindezek új technikai és ábrázolási módok voltak a korábbiakhoz képest.

Itálián kívül elsőként a nyírbátori stallumokon jelent meg először az az új stílus és szellem, ami az intarziakészítést a művészeti ágak közé emelte. A nyírbátori stallumokon ez az új szerkesztési elv és eszme honosodott meg az itáliai mesterek irányításával, akik hazai asztalosmestereknek adták át ebbéli tudásukat. Teljes pompájukban csak a Nemzeti Múzeumban lévő hátaspadok láthatók, míg a Nyírbátorban található „csonka stallumnak” csak a díszítő és szegélyező intarziaberakásai maradtak meg. Az utolsó (1933) javításuk alkalmával a hiányzó betéteket nem pótolták, hanem kitöltő masszával tömítették, majd utólagosan megfestették.

Annak ellenére, hogy a stallumot folyamatosan karbantartották, gondozták, a korábbi javítások, kiegészítések mára tönkrementek, elszíneződtek, az eredeti díszítmények felfeslettek és egy részük kipotyogott.

Több helyen a korábbi javítások felismerhetetlen fekete masszaként csúfítják a korábban díszes és míves felületeket. A kiszakadó, tördelődő kiegészítések gyengítik a megmaradt eredeti intarziadíszítményeket, elősegítve ezzel a folyamatos kipotyogását majd a végleges megsemmisülést. Jelenleg a féloszlopok és a keretek intarziaszalagjaiból – keretszegélyeiből – több folyóméter pótlása vált elengedhetetlenül szükségessé.

A nyírbátori stallum jelentőségét művészeti értékén túl az adja, hogy benne tetten érhető és nevesíthető az a történelmi pillanat, amelyben Magyarország a művészeti élet főáramlatának élvonalába tartozott. A kultúrtörténet számon tartja készítőit, jegyzi alkotásait, melyek az egyházi művészet legnagyszerűbb alkotásai között vonultak be a köztudatba. Ezért is fontos megannyi viszontagság után, hogy a „csonka” stallum is méltó helyére kerüljön múltunk emlékei között. Ne csak egy darabja legyen fontos örökségünknek, abból amit ránk hagytak elmúlt századok, hanem mindaz ami stílust, irányt és mintát szabott jövőnknek. Ha a több száz éves folyamat nem kerülne megállításra, úgy végképp elveszíthetnénk egyik legértékesebb reneszánsz kori emlékünket.

1. Évszázados emlék
2. Itália után Nyírbátor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden