Magyar gróf Madagaszkár trónján 

A száműzött

A Benyovszky Móricz életéről szóló irodalom tele van ellentmondásokkal és tévedésekkel. Ez zömmel a szerteágazó forrásoknak köszönhető; például a gróf maga is túlzásokba esett naplója, emlékirata írása közben. Emellett azzal, hogy elsőként Jókai Mór adta ki magyarul emlékiratait és írta meg regényét, a köztudatban élő Benyovszky romantikus hőssé vált.

Születése kapcsán is csak nemrég sikerült az 1746-os évben megállapodniuk a kutatóknak. A fiú gazdag arisztokrata (de nem grófi) családba született a Nyitra vármegyei Verbón és már gyermekként a bécsi hadiiskolába  küldték. Az 1756-1763-as hétéves háborúban kiskorúként vett részt, de már hadnagyi rangban harcolt Lotharingiai Károly és Ernst Laudon tábornokok alatt. Közben édesapja meghalt és Móricz távollétét kihasználva rokonai rátették kezüket jogos örökségére. Móricz ekkor hazaindult és kisebb jobbágysereget toborozva kiűzte az elbirtoklókat, de rokonai Mária Teréziánál a tényeket elferdítve hűtlen lázadóként jelentették fel, aminek következtében a királynő birtokvesztésre ítélte és hazáját is el kellett hagynia. Ez indította el világjárását.

Ekkor tűnt fel a színen lengyelországi nagybátyja, aki befogadta őt, s ott földbirtokot szerezve bekerült a lengyel nemesség, a „szlachta" soraiba. Sokat tartózkodott Gdańskban, ahol beleszeretett a hajózásba: el is utazott Plymouthba, Amszterdamba és Hamburgba. Éppen Indiába készült, amikor belekeveredett az orosz befolyás ellen küzdő Bari Konföderáció szervezkedésébe. A háborúvá szélesedett konfliktus alatt éppen az akkor lengyel uralom alatti Szepességben pihente ki a harcokat, mikor megismerte leendő feleségét, Hönsch Zsuzsannát. Az ifjú pár nászából mindjárt gyermek is született, de a leány nem sokat láthatta apját.

Móricz igazi kalandjai 1769-ben kezdődtek, amikor harmadjára került orosz fogságba. Az állandó járványok sújtotta orosz börtönökben többször is a halál kerülgette, így szökési tervéről is le kellett mondania. Pétervár, majd Moszkva kényszerlátogatása után a hadifoglyokat gyalogmenetben indították meg Szibérián át Kamcsatkára. Az egyéves út végén a fogoly Benyovszkynak kellett az Ohotszki-tengeren viharba került hajót biztonságosan navigálnia, amivel kivívta fogvatartói rokonszenvét.

1. A száműzött
2. Benyovszky, a forradalmár
3. Benyovszky és szerelme: Madagaszkár
4. A gróf Amerikában
5. A király utolsó útja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban