Feltérképeztek egy elveszett maja várost

2014. május 21. 08:49

A Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) szakemberei megerősítették, hogy a mexikói Quintana Roo-ban található dzsungel mélyén egy ősi település terül el, amely egykoron egy maja urbánus központ volt. 


A kövek egykoron lépcsős piramist alkottak

Noh Kah, azaz Nagy Város: a helyiek csak így nevezik azt a 34 hektáros területet, amelyet az INAH szakemberei a Nemzeti Antropológiai és Történeti Iskola munkatársaival együtt egy két éven át tartó projekt során térképeztek fel, összegyűjtötték a fellelhető cserépdarabokat és elvégezték a település topográfiai vizsgálatát. Az erdős terület ma El Paredón néven ismert, ahol 250 és 600 között, a korai klasszikus korban még valóságos építkezési láz bontakozott ki. 

No Kah topográfiai felmérése új információkkal szolgálhat a kutatók számára Calakmul (Kalakmul), a "Kígyó Feje államközösség" egykori székhelyének közvetlen befolyására is. Calakmul (a két közeli piramis városa) a valaha volt legnagyobb maja városok egyike, a mexikói Campeche államban, a guatemalai határtól 20 kilométerre található. Becslések szerint ötvenezren lakhatták magát a várost, amelynek fennhatósága akár 150 kilométeres távolságra is kiterjedt.

Az ősi halmok és a megmaradt épületmaradványok alapján két kulturális szakasz különböztethető meg No Kahnál. Az egyik a korai klasszikus, amikor a Petén (a mai Guatemala) területéről érkező anyagi kultúra és kormányzati intézmények meghonosodtak, míg Tikal 562-es lerombolása után, a késő klasszikus korban, azaz 600 és 800 között a Yucatán-félszigeten található tartomány, Río Bec hatása figyelhető meg.

No Kah pontos kiterjedése nem ismert, de a városszerkezet hasonló mintát követ, mint a Quintana Ro déli részén fekvő települések szerkezete. No Kah alvárosokra osztható, piramisokkal, platformokkal, ceremoniális terekkel és a várost irányító elit számára épült házakkal. A régészek összesen hat, egymástól fél-három kilométerre levő, építészetileg különálló csoportot különböztettek meg és neveztek el, ezek: Corozal, Pich, Paredón, Pocito, Hop Na és Viente.

No Kah építői a hegyoldalba teraszokat terveztek, amelyeket a légi felvételek alapján csak nagy nehézség árán lehetett azonosítani - ezzel magyarázható, miért tudtak rejtve maradni évszázadokon át a kíváncsi szempárok elől. A politikai hatalom a Pich-nél összpontosult, amit egy 100 méter hosszú ősi halom fémjelzett, három, különböző szinteken elhelyezkedő udvarral, amelyeket további lakóházak és egy ceremoniális tér vett körül.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma