Csendőr lehetett az "igazi" Poirot

Az angol írónő több mint kétmilliárd eladott kötettel - William Shakespeare mellett - minden idők legkelendőbb szerzőjének számít a Guinness Rekordok Könyve szerint. „A krimi koronázatlan királynője” mintegy 80 krimi szerzője, Mary Westmacott álnéven pedig romantikus regényeket is írt. 

Detektívregényeinek legismertebb főhősei a Christie nagymamája által ihletett Miss Marple, illetve a belga származású magándetektív, Hercule Poirot. A krimiirodalom talán legnagyobb rejtélye, hogy kiről mintázhatta Agatha Christie több regényének és novellájának főszereplőjét, a mindig elegáns, ápolt bajuszú, alacsony növésű detektívet, ám egy kutató most azt állítja, egy nyugalmazott belga csendőr személyében sikerült azonosítania a rejtélyes, regénybeli alakot.

Jacques Hornais az első világháború idején a német hadsereg közeledésének hírére menekült el szülőhazájából, Belgiumból, majd a délnyugat-angliai városba, Torquay-ba ment, ahol találkozott a regényírás gondolatával még csak kacérkodó, előbb ápolónőként majd gyógyszer-laboratóriumban dolgozó Christie-vel. Poirot, aki első ízben A titokzatos stylesi eset (The Mysterious Affair at Styles, 1920) című Christie-regényben tűnik fel (a detektív összesen 33 regényben szerepel), szintén az első világégés idején menekült el Belgiumból, s telepedett le Angliában.

Az írónő életében soha nem fedte fel, kiről mintázta Poirot-t, ám Michael Clapp érdekes részleteket tárt a nyilvánosság elé a Hornais és Christie közti találkozóról - már amennyiben valóban megtörtént. Ahogy az kutatásából kiderült, az akkor 57 éves Hornaist és 17 éves Lucian nevű fiát Exeterben Michael nagyanyjával, a helyi önkéntesként dolgozó Alice Graham Clappal hozta össze a sors. Nem véletlenül, hiszen Clapp összesen 500 belga angliai letelepedését segítette az első világháború idején.

Clapp több adománygyűjtő estélyt szervezett, az egyiket barátja, Mrs Potts-Chatto otthonában; ő volt az a hölgy, aki Hornais-t és fiát torquay-i házában elszállásolta. Egy helyi újság beszámolója szerint 1915. január 6-án az akkor 24 éves Agatha Christie a belga vendégeket zongorajátékával szórakoztatta, s itt futott össze Hornaisszal - azt egyébként maga Christie is elárulta, hogy A titokzatos stylesi eset karaktereihez torquay-i utazása során merített ihletet.

Clapp szerint nagyanyjának volt egy fekete jegyzetfüzete, amelyben mindazon belga személy neve szerepelt, akik érintették Exetert - köztük Jacques Hornais és fia, akik Mrs Potts-Chatto házában találkoztak Christie-vel. Clapp nagyanyja valamikor a húszas években halt meg, abban az időben, amikor Christie regényírói karrierje elkezdődött. Háborús erőfeszítéseit Brüsszel Erzsébet királynő medállal jutalmazta; ez egyébként a mai napig a Clapp család tulajdonában van.

A kutatások szerint Hornais egyidős lehetett fikciós karakterével, ám életéről keveset tudni, így többek között az sem ismert, hogy volt-e olyan jellegzetes bajsza, mint Poirot-nak. Az biztos, hogy Hornais csendőrként dolgozott, nős volt, egy fia született, ám felesége nem ment vele Angliába. "Könnyen lehet, hogy találkoztak azon az estén, Christie-t pedig kíváncsivá tették történetei, de ezt persze nem tudjuk biztosan; a valódi Poirot ugyanolyan rejtélyes, mint az angol krimiíró regényei" - mondta Clapp.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók