Pompejinél kétszer nagyobb város állt Róma tengerpartján

Az időszámításunk előtti 4. században katonai őrhelyként alapított, majd a császárkorban Róma kereskedelmi kikötőjévé fejlődő Ostia Antica egykori lakott területéből eddig mintegy 55 ezer négyzetméternyi volt ismert.

Az ókori város azonban ennél legalább 77 ezer négyzetméternyivel nagyobb volt. A felfedezést az Ostia Antica romjait több mint tíz éve ásó olasz-brit régészcsoport hozta nyilvánosságra. A római régészeti felügyelőség, a southamptoni és a cambridge-i egyetem régészei megtalálták Ostia Antica egykori városfalait, újabb kereskedelmi raktárait és eddig ismeretlen útjait is.

"Ostia Antica határai nem ott húzódtak, ahol idáig feltételeztük. A városnak nem a Tiberis-folyó húzott természetes határt, Ostia városfalai a folyón túl emelkedtek, tehát a Tiberis ugyanúgy kettészelte Ostiát, ahogyan Róma városát" - hangoztatta Mariarosaria Barbera, a római régészeti felügyelőség vezetője a csütörtöki olasz napilapoknak.

A számítások szerint Ostia Antica összesen 125 hektárnyi volt, kétszer akkora, mint a 66 hektáron elterülő Pompeji. Az ókori város eddig ismeretlen részeit mágneses mérésekkel (magnetometria) fedezték fel. A romok egy részét ugyanis a később ráemelt épületek és termőföldek borítják, ezért nem tudnak mindent felszínre hozni.

Ostia kiterjedt területe a régészek szerint azt bizonyítja, hogy a Rómával majdnem szomszédos városnak kiemelt szerepe volt a birodalom kereskedelmi forgalmában. Nem véletlen, hogy Traianus császár 110-112 között nagy kikötőt építtetett Ostia tengerpartján, amelyet már szintén feltártak. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?