Minden keresztény egy időpontban ünnepli idén a húsvétot

Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot.

A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárat követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar nevéhez fűződő julián naptárat. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.

A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer kerül sor erre a sokak által a keresztény egység erős szimbólumának tekintett eseményre. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét egybeesik e két században.

A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első teliholdat követő vasárnap. Naptári időpontja ezért mozog, március 22. és április 25. közé eshet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók