Árpád-kori faluval bővül a skanzen
2014. április 3. 15:06 MTI
Hat épületből álló Árpád-kori faluval bővül a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői skanzen egy magyar-román európai uniós projekt keretében; a beruházás alapkövét csütörtökön helyezték el a Sóstói Múzeumfaluban.
Korábban
Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója az alapkőletételi ünnepség sajtótájékoztatóján elmondta: az intézmény a romániai szatmárnémeti Szatmár Múzeummal közösen pályázott és nyert 265 ezer eurót (mintegy 80 millió forintot) fejlesztésre.
A határon átnyúló túrizmus erősítését szolgáló Cult-Tour pályázat keretében hozzák létre a honfoglalás-kori falut és bővítenek egy magtárépületet a Sóstói Múzeumfaluban. Emellett Papos településen felújítják a gótikus műemlék templomot, Tiszabercelen a Bessenyei György emlékházat, míg Szabolcs községben a Mudrány-kúria pincéjét, ahol a szőlőtermesztést és a borkultúrát bemutató állandó kiállítást rendeznek be. Román oldalon egy görög katolikus püspöki épületet, valamint két Ady-házat tesznek rendbe, illetve régészeti feltárást is végeznek.
Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója közölte: a létesítmény úgynevezett látogatóközpontja egy uradalmi magtár épületében kapott helyet, amelyet most bővítenek, 400 négyzetméter alapterületű, kiállítások rendezésére alkalmas teret hoznak létre.
Az Árpád-kori falu építésével kapcsolatban kiemelte, hogy az ásatási megfigyelésekre, történeti forrásokra és néprajzi kutatásokra alapozva készítik el a honfoglaláskori létesítményeket. A múzeumfaluban látható lesz egy újjáépített, a borsodi földvár közelében feltárt épület, egy kiskunfélegyházi, földbe vájt, valamikori lakás, amely az alföldi parasztgazda otthonaként szolgált egykor, valamint a szamoskéri várjobbágy réges régi hajléka. Egy Nyíregyháza-Rozsrétszőlőn feltárt kunyhó pedig a pákász életmódját idézi majd vissza.
Felépítenek egy visegrádi házat is, amelyben szemléltetik az Árpád-kori falvak kialakulását az ötletektől kezdve a kivitelezésig. Továbbá kemence, műhely, terménytároló és kút is készül egy honfoglalás-kori portára. A sóstógyógyfürdői skanzen vezetőinek terve, hogy az Árpád-kori falut később tovább építik, terménytároló vermeket, műhelyeket, ólakat, sőt egy korabeli templomot is rekonstruálnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.