2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A köztévé vezetője tagadta a nankingi mészárlást 

2014. február 4. 10:58 MTI

Tagadta az 1937-es nankingi mészárlás megtörténtét a japán közszolgálati tévé egyik vezető tisztségviselője a minap. Erről kedden számolt be több médium, de a kormány egyelőre nem ítélte el hivatalosan - jelentette kedden az AFP.

"Egy országot sem érdekelt Csang Kaj-sek kínai nacionalista vezető propagandája a Japán által Nankingban elkövetett mészárlásról. Tudja, miért? Mert nem volt ilyen" - jelentette ki Hiakuta Naoki, az NHK tévé igazgatótanácsának egyik tagja vasárnap egy tokiói politikai beszélgetésen. Hiakuta az eseményen a tokiói kormányzóválasztás egyik szélsőjobboldali jelöltjének támogatójaként lépett föl.

A jelölt Tamogami Tosio, a légierő volt vezérkari főnöke, akit 2008-ban bocsátottak el a hadseregből, mert kijelentette, hogy a Japán a II. világháborúban nem volt agresszor. Hiakuta kijelentésére reagálva Szuga Josihide, a kormány főtitkára azt mondta: "Tudok az esetről, de úgy gondolom, hogy ez nem ütközik az NHK belső szabályzatába."

Kína szerint a japán hadsereg 300 ezer embert mészárolt le Nankingban, miután 1937. december 13-án betört a városba. Több külföldi történész szerint az áldozatok száma valójában ennél sokkal kisebb volt. Az amerikai Jonathan Spence például azt állítja, hogy 42 ezer civilt és katonát öltek meg, 20 ezer nőt pedig megerőszakoltak, akik közül több később meghalt.

Azóta, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök decemberben ellátogatott a japán háborús bűnösöknek is emléket állító Jaszukuni-szentélybe, Japán és Kína között ismét nagyon kiéleződött a szópárbaj Japán háborús cselekményeiről. Az odamondogatások sorozatában egy héttel belül ez a második eset, hogy az NHK valamelyik tisztségviselője tesz olyan kijelentést, amelyen Kína biztosan felháborodik. Momii Kacuto, a tévé újonnan kinevezett elnöke január végi bemutatkozó sajtótájékoztatóján régebbi háborúk gyakori eseteinek minősítette a japán katonák kiszolgálását célzó külföldi kényszerprostitúciót.

Hozzátette, hogy ez a gyakorlat "a jelenlegi erkölcseink szerint rossz". Kijelentéséért, amelytől a kormány is elhatárolódott, később bocsánatot kért. Az NHK etikai kódexe előírja az igazgatótanács 12 tagja számára "a demokrácia szolgálatát kiegyensúlyozott és politikailag semleges tartalom közvetítése révén".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár