Állandósult az ősi festészeti eljárás az Ibériai-félszigeten
2014. január 17. 13:25
Az Ibériai-félsziget első letelepedett lakosai ugyanolyan művészi ambíciókkal bírtak, mint a több ezer évvel korábban élő vadászó-gyűjtögető őseik. Sőt egy újabb kutatás szerint az első földművesek ugyanabból az összetevőkből álló pigmenttel is festettek, mint vadász felmenőik.
Korábban
Az első vizsgált kép, amely egy szarvasmarhafélét ábrázolt, az Ibériai-félszigetet tízezer évvel ezelőtt benépesítő nomád vadászó-gyűjtögető népek munkája volt. Egy másik ábrázolás egy sematikus módon elkészített négylábút jelenít meg, amelyet ugyanazon vidék első letelepedett lakosai készítettek mintegy 6500-3500 éve. A régebbi rajzot naturalista formák jellemzik, míg a másikon némi elvonatkoztatott jelentéstartam figyelhető meg.
A művészek mindkét helyszínen vas-oxidot és terrigén (szárazföldről származó üledék) alapú pigmenteket használtak fel. Ezek az anyagok a vizsgált környezetben könnyen megtalálhatók, a szóban forgó két terület az Abrigo Grande de Minateda, amely Hispánia barlangművészetének egyik legemblematikusabb területe és az Abrigo del Barranco de la Mortaja.
Alberto Jorge, a spanyolországi Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa szerint "a pigmentek összetevői - habár több ezer év választja el időben az ábrákat egymástól - azonosak voltak, s készítőik nem változtattak rajta, ahogy azt korábban gondoltuk. Igazság szerint valóban ez volt az ésszerű, ugyanis a jó minőségű festékpigmentek a területen nagy mennyiségben és könnyen megtalálhatóak."
A kutatók egy másik következtetést is levontak munkájuk során a szabadban történő sziklafestészetet illetően. A kalcium-oxalát jelenléte ugyanis azt bizonyítja, hogy a pigment és az alatta lévő felület az évezredek során kölcsönhatásba lépett egymással, azaz egyesültek. Ez az eredmény megkérdőjelezi az eddigi tapasztalatokat, amelyek szerint három réteg különíthető el egymástól, mégpedig a szikla eredeti felülete, a pigment, illetve a patina (az a réteg, amely például a rézötvözetből készült, régóta szabadtéren álló szobroknak a jellegzetes kékeszöld színét adja).
Ezen rétegek folyamatosan összeolvadtak és megváltoztak, ami egy "véletlenfaktort" is bevezetett a datálás folyamatába. A kutatók bizonyos zsírsavak jelenlétét is kimutatták, amelyekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a festékpigmentek feldolgozásakor, alkalmazásakor, esetleg tárolásuknál állati bőrökkel érintkezhettek. "Kálcium-foszfátot, összezúzott, elszenesedett csontdarabkákat is találtunk a festékanyagban, így ez valószínűleg sok mindent meg fog változtatni, amit a 'pigmentelőkészítés' rituáléjáról eddig gondoltunk" - tette hozzá Jorge.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 19:05
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap