2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Halálos játékok a középkorban

2013. december 5. 14:06

Kutatók több mint kilencezer, 16. századi angol forrást néztek át, amelyekből kiderült, hogy milyen veszélyekkel néztek szembe a félévezreddel ezelőtt élt gyermekek játék közben. Kísérteties a hasonlóság a 20. századi, még nem a számítógépes játékokon szocializálódott gyermekek csíntevéseiből származó bajokkal.

1569. május 17-én délután két órakor a főúri származású, mindössze hétéves George Dacre mostohaapja, a norfolki herceg thetfordi palotájában étkezett előkelő urak és úrhölgyek társaságában. Az ebéd után a gyermek kiszaladt az ebédlőből, s felderítő útra indult. A ház felső részén elhelyezkedő galérián egy 140 centiméter magas és közel két méter hosszú, fából készült lovat talált, amely négy falábon állt. Ám túl magas volt a kis George-nak, hogy a hátára pattanjon, így egy piszkavassal próbálta térdre kényszeríteni a makacs állatot, de az ehelyett - elveszítve egyik hátsó lábát - oldalra dőlt, s agyonnyomta a komisz fiút, aki azonnal életét vesztette. A kisfiú halála komoly következményekkel járt, ugyanis a kis örökös nagybátyja és mostohaapja harcba szálltak a Dacre család földjeiért.

A Steven Gunn és Tomasz Gromelski által megvizsgált halotti anyakönyvi kivonatok sok paraszti sorból származó gyermek utolsó játékát is megörökítették. Az 1551 és 1560 közötti időből származó 1031 regisztrált haláleset közül legalább száznegyvennél 13 éves vagy még fiatalabb gyermek volt az áldozat, 37-en pedig játék közben lelték halálukat. A legtöbb Tudor-kori gyermek jóval olcsóbb játékokkal szórakoztatta magát, mint a kis George, aki halála előtt egy 10 shillinget (jóval több, mint egy élő ló ára) érő falovat tett tönkre.

A hároméves Christiana Jelyan a Lincolnshire megyei Wrangle-ben a kislányok egyik legkellemesebb időtöltésével múlatta az időt: az árokparton a sárban dagonyázva "sársütiket" készített, amikor egy óvatlan pillanatban megcsúszott, s bezuhant az árokba. Nem kevés olyan halálesetet is regisztráltak, amikor a leányok, s néha a fiúk virágszedés közben túl közel merészkedtek valamilyen álló- vagy folyóvízhez, s óvatlanságukban beleestek és megfulladtak. Az ötéves Nicholas Braunche ennél még szörnyűbb halált halt: az eleven gyermek futkározás közben felkapott egy kést a konyhaasztalról, majd tovább szaladt vele, azonban öccse bölcsőjének lábában megbotlott, s torkon szúrta magát.

Az állatok a Tudor-kori gyermekek megszokott játszótársaik voltak, hiszen szinte mindenki tartott haszonállatokat. Egy kétéves kislány egy kéthónapos csikóval játszott éppen, amikor az állat berúgta a gyermek fejét. Egy hasonló korú fiú pedig egy kislibát követett a hátsó udvarban lévő tó felé, amelybe mindketten belegázoltak; a liba továbbúszott, a gyermek azonban megfulladt. Az állatokkal való barátkozás az idősebb gyermekek számára is veszélyes lehetett. A hétéves John Watson egyik reggel egy kanca és annak csikójának karámjába csúszott be, amikor a dühös anyaállat megrúgta, John öt órával később hunyt el.

Más gyerekek esetében nem a játszópajtásaik, hanem a rossz helyszínválasztás jelentette a véget. Joan Middleton és Richard Sone a chichesteri városfal tetején fogócskáztak, amikor egy nagyobb novemberi szélvihar lesodorta őket a 20 méteres mélységbe. Robert Alcocke az apja kovácsműhelyébe tévedt be játszótársaival, amikor a kaszával hadonászva leverte a szekrényről a súlyos kalapácsot, amely a fejére esett.

Gyakori halálesetnek számított, hogy a kisgyermeket agyontaposta a ló, vagy a szekér kerekei közé esve lelték halálukat, ám az sem volt ritka, amikor a rakoncátlan gyermek tóba fulladt bele. Olyan esetről is szól a fáma, hogy az egyik udvarnál korpát áztattak egy edényben, amely fölé odahajolt a gyermek, s tetszett neki, hogy láthatja a tükörképét. Néhány perccel később holtan találták, megfulladt.

Ahogy nőttek a gyermekek, a munka veszélyének is ki lettek téve. Az 1550-es évekből 61 olyan esetet találtak, amelyben hat évnél fiatalabb ifjak sertés terelése során vesztették életüket. A tízéves Thomas Hubbard szántás közben hunyt el, míg a kilencéves, kocsit vezető Thomas Cokerell halálát a megbokrosodott lovak okozták. A felnőttek játéka is igen veszélyes lehetett, 1551-ben például a Lincolnshire megyei Louthban több, 8 és 10 év közötti gyermek vesztette életét egy íjászgyakorlat során, míg Corféban egy kalapácsverseny miatt kellett papot hívni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár