"Titkos társulat zsoldján kitartott bárgyú eszmezavarosok"? - 105 éve alakult a Galilei Kör
2013. november 21. 18:12 Csunderlik Péter
Korábban
A kör bezárul
Az 1918. január 5-i akció után egy héttel, január 12-én a rendőrség megjelent a Galilei Kör Anker közi helyiségében, és a kört feloszlatták, irattárát, könyveiket, készpénzkészletét lefoglalták. A röplapozással gyanúsított galileistákat több hullámban tartóztatták le január végéig. Közel nyolc hónapi vizsgálati fogság után az 1918. szeptember 19-25-én tárgyalt Galilei-perben Duczynskát és Sugárt ítélték el, előbbit két, utóbbit három évre. Az ítéletnek bal- és jobboldalon egyaránt megvolt a maga jellemző cselekményesítése.
A baloldalon Duczynska és Sugár elítélésében „antimilitarizmusért” 1918. szeptember 25-én, éppen azon a napon, amikor a Monarchiával szövetséges Bulgária békét kért az antanttól, a hatalmához végsőkig ragaszkodó magyar uralkodó osztály szimbolikus jelentőségű elnyomó aktusát látták, ahogy például Böhm Vilmos írta memoárjában. Ezzel szemben a jobboldalon az „idegen” galileisták röplapozása az utolsó pillanatig hősiesen küzdő magyar nemzet hátba szúrásaként értelmeződött, és ennek megfelelően értékelték az ítéletet túl enyhének, mint például Tormay Cécile a Bujdosó könyvben.
Polányi Károly és felesége, Duczynska Ilona síremléke a Kerepesi temetőben
A két galileista nem sokáig volt börtönben: 1918. október 30-án a forradalmi tömeg kiszabadította őket a Conti (ma Tolnai Lajos) utcai fogházból, Sugár Tivadar a Galilei Körben korábban éveken át előadó újságíró-kritikus, Pogány József helyetteseként a Katonatanács egyik vezetője lett. Ekkor már a Galilei Kör helyiségét is újra megnyitották, a lepecsételt ajtókat a Nemzeti Tanács megalakulásának hírére, 1918. október 24-én tépték föl a galileisták. Az újrainduló egyesület diákjóléti követeléseket tett közzé, földreformtervezetet fogalmazott meg, ám a Galilei Kör eközben sajátos eszmei küzdelem színtere lett. A Kun Béla-párt, a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-i alakulásakor számos galileistát ott találunk, ám a frontról hazatérő „régi galileisták” felléptek a szabadgondolkodó egyesület bolsevizálódása ellen. Ahogy Polányi Károly írta utóbb: „A rettenetes erővel feltörő bolsevista eszmevilág ellen aktíve küzdöttem.”
1918-1919 fordulóján a bolsevik expanziót képviselő „új galileisták” és a kör autonómiáját védő „régi galileisták” küzdelméből végül az előbbiek kerültek ki győztesen. A Galilei Kör 1919. március 21-től szervezetileg megszűnt, mondhatjuk, hogy feloldódott a kommünben: a marxizáló történetírás ezt azzal magyarázta, hogy mindez azért következett be, mert a Tanácsköztársaság politikája menten megvalósította a Galilei Kör akkor már egy évtizede propagált programját. Ha kevésbé ideologikus választ keresünk, akkor a Galilei Kör feloldódásának okaként egyszerű „humánerőforrás”-szempontokat jelölhetünk meg: a kommün vezetése által szándékolt radikális elitcsere egyszerűen igényelte a galileisták szerepvállalását, akik otthagyván klubhelyiségüket hamar népbiztosságokon és újságok vezető pozícióiban találták magukat. Hogy aztán legtöbbjük 1919 augusztusa után emigráljon.
Az emigrálásoknak is köszönhető, hogy a Horthy-korszakban a Galilei Kör történetének jobboldali elbeszélése – hadd utaljak megint Tormay Cécile Bujdosó könyvére, melynek Galilei Kör-képét itt elemeztem –, amely a galileistákban csak nemzetellenes zsidó-kommunista züllesztőket látott – „titkos társulat zsoldján kitartott bárgyú eszmezavarosok”-at, konkurencia nélkül maradt, és egészen 1945-ig uralta a Galilei Kör emlékezetét. 1945 után pedig a munkásmozgalom-történetbe igyekeztek a Galilei Kört maradéktalanul integrálni, elfedve az egyéb tendenciákat. Pedig a szabadgondolkodó diákegyesület jóval több volt, mint Rákosi, Révai és Korvin, és különösen a számos nagy pozitív eredményt hozó 1908-1914 közti önképző, ismeretterjesztő és szociálpolitikai tevékenysége miatt a Galilei Kör helye megkérdőjelezhetetlenül ott van a legjelentősebb magyar diákegyesületek között.
A szerző az ELTE BTK doktorandusza, Galilei Kör-kutatásait az NKA alkotói ösztöndíja támogatta
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Aragóniai Beatrix személyében az egyik legelőkelőbb európai dinasztiából szerzett feleséget Mátyás király 20:20
- A korszakban sokakat megbotránkoztatott a Bethlen-Peyer paktum titkos záradéka 18:05
- Kegyetlen büntetést kapott XV. Lajos merénylője 16:05
- A szovjet atomprogram sikere késztette az amerikaiakat a hidrogénbomba kifejlesztésére 15:06
- Széchenyi István egy mozaikcsalád élén 10:35
- Hendrick Avercamp találkozása a kis jégkorszakkal 09:50
- Már első rendezésével maradandót alkotott Makk Károly 09:05
- Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét tegnap