Meglepően jól szervezettek voltak a középkori társadalmak

2013. november 19. 14:46

Sokkal fejlettebbek voltak az 1000 és 1500 között fennálló középkori társadalmak, amelyek nagyjából ugyanazokkal az eszközökkel vették fel a harcot a természeti katasztrófák ellen, mint a modern társadalmak – állítják brit kutatók.

A Natural Hazards című folyóiratban publikált tanulmányukban David Petley földrajztudós és Chris Gerrard régész arról írnak, hogy a 11-16. század során fejlődtek ki a modern társadalmak, ugyanakkor ez volt az az időszak is, amikor egyik megpróbáltatás követte a másikat.

A kutatók becslése szerint a középkorban 250-500 ezer ember lelte halálát természeti katasztrófák következtében, amibe nem számolták bele a járványokat, így például az Európa lakosságát megtizedelő 1348-1350-es pestist. Az öreg kontinensen akkoriban természetesen jóval kevesebben, nagyjából 70 millióan éltek, de ez arányaiban még így is meglepően alacsony számnak tűnik.

Pedig a természeti katasztrófák abban az időben sem kerülték el Európát. Ismert például az 1348-as észak-olaszországi és az 1356-os bázeli földrengés, de számos alkalommal súlyos emberéleteket követelő szárazságok és – különösen az alacsonyabban fekvő németalföldi területeken – áradások sújtották a kontinenst.

A régészek akár az épületeken végzett javítások alapján és a fagyűrűk számából is képesek következtetni egy adott természeti katasztrófa idejére, s néha azt is meg tudják mondani, hogy mennyire volt szervezett egy-egy társadalom halottainak eltemetéséhez – vagy éppen mennyire haladta meg képességüket, ha nagyobb tömegszerencsétlenség következett be.

A „legellenállóbb” Itália volt, részben azért, mert területén gyakoriak voltak a katasztrófák, s már volt gyakorlata a „romok eltakarításában”, részben pedig mert a városállamok sokkal hatékonyabban kezelték az ilyen helyzeteket helyi szinten. A korabeli Németalföld szintén fejlettségéről tett tanúbizonyságot, ugyanis a konstans árvízveszély felkészültté tette az egyes fejedelemségek, illetve tartományok vezetőit.

A földművelésen alapuló közösségek esetében a király inkább a vidék biztonságát helyezte előtérbe, így a városok védelmének megszervezése a lakosokra, földbirtokosokra hárult. A városi hatóságok mellett nagy szerep jutott a hitnek, a vallási szervezetek (mint amilyen az 1244-ben alakult, ma is működő Archiconfraternity of Misericordia) pedig komoly jótékonysági munkát folytattak az áldozatok megsegítésére.

1333-ban például Firenze jelesre vizsgázott a természeti károk enyhítésében. Mikor a városállam víz alá került, a városi tanács bizottságot hívott össze a katasztrófa kezelésére: a bajbajutottak adókönnyítést kaptak, megszervezték a város élelemellátását, hidat építettek az Arnón, eltárolták a gabonát és biztosítótársaságok jöttek létre a kockázatok megosztása végett.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma