Így halt meg Tutanhamon
2013. november 4. 08:09
Brit régészek bejelentették, hogy végre sikerült megfejteni, hogyan hunyt el Egyiptom legismertebb uralkodója: az orvos szakértői vizsgálatok szerint a fáraót kocsihajtás közben érte a baleset, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze.
Korábban
Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába.
Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.
Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.
A 2010-ben elvégzett vizsgálatok arra következtettek, hogy Tutanhamon halálának legvalószínűbb oka a csontszövetek elégtelen vérellátása volt, alighanem egy csonttörés nyomán. Ennek következtében a csont egy része elpusztult, ráadásul mindez maláriával is párosult – írta Záhi Havvász, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának akkori főtitkára egy három évvel ezelőtt megjelent tanulmányban.
A mostani, a Channel 4 által ismertetett kutatás szerint Tutanhamon kocsibalesetben vesztette életét, amely elméletet számítógépes szimulációval is sikerült alátámasztani. Chris Naunton, az Egypt Exploration Society elnöke először azon lepődött meg, amikor Carter egyik feljegyzésében arról olvasott, hogy a fáraó teste megégett. A kulcsot Robert Connolly, a Liverpooli Egyetem antropológusa adta meg, Connolly ugyanis tagja volt annak a szakembergárdának, amely 1968-ban röntgensugaras vizsgálatot végzett Tutanhamon tetemén.
Connolly irodájában emberi húsra bukkant, az egyetlen olyan mintára, amely Tutanhamoné és nem Egyiptomban található. Matthew Ponting régész szakértővel együtt Connolly mikroszkóp-szkenneres vizsgálattal megállapította, hogy a hús - Tutanhamon halála után - valóban megégett: a balzsamozáskor használt olaj az oxigénnel és a vászonnal kémiai reakcióba lépett a szarkofágban, aminek következtében a test 200 fokra "főtt".
A Cranfield Forensic Institute tudósaival együttműködve a két kutató gyakorlatilag "virtuális" boncolást végzett Tutanhamon testén, amely során felmérték a fáraó sérüléseit. Így vált számukra világossá, miért Tutanhamon az egyetlen olyan egyiptomi fáraó, akinek hiányzik a szíve: a szakértők elképzelése szerint térdelő helyzetben volt, amikor nekimehetett egy harci szekér, s akkor roncsolódhatott meg úgy a szíve, hogy a balzsamozók már nem tudták visszahelyezni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap