3D-ben Sztálingrád háborús drámája
2013. október 3. 12:02 MTI
Fjodor Bondarcsuk Oscar-díjra nevezett Sztálingrád című háborús drámája az első teljes egészében három dimenzióban forgatott orosz film - hangzott el szerdán, az alkotás moszkvai premierjén.
Korábban
A 22 millió euróból (6,5 milliárd forintból) készült produkció, amely részben kormányfinanszírozásból valósulhatott meg, Oroszország hivatalos nevezettje idén az Amerikai Filmakadémia díjára a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
A film öt szovjet katona hadszíntéri barátságát ábrázolja, akik Sztálingrádban egy stratégiailag fontos házat védenek a sokkal jobban felszerelt náci katonákkal szemben. A történet egy vitatott szála egy orosz nő és egy náci tiszt (Thomas Kretschmann) szerelmét mutatja be, amelyben a német katona kedvező színben tűnik fel. "Nagyon lényeges volt, hogy a németeket ne rajzfilmfiguraként ábrázoljuk" - hangsúlyozta Bondarcsuk a film sajtókonferenciáján.
Az alkotás részben Vaszilij Grosszman Élet és sors című 1959-es - sokak szerint a 20. század Háború és békéjének számító - nagyszabású történelmi regényén alapul, amely a szovjet érában nem jelenhetett meg, csak a peresztrojka korszakában kerülhetett a könyvesboltokba.
Az 1942 augusztusában kezdődött és 1943 februárjában véget ért Sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a háború fordulópontjaként vonult be a világtörténelembe. A harcokban csak a szovjet oldalon több mint egymillió katona esett el.
Bondarcsuk térhatású filmjében úgy tűnik, mintha a német bombázók egyenesen a nézőkre tüzelnének, majd lángolva zuhannak le, miközben fekete hamueső borítja be a filmvásznat. A város kibombázott épületeit a Szentpéterváron kívüli forgatási helyszínen építették fel újra.
Sztálingrádot a háború után újjáépítették, és 1961-ben a Hruscsov által indított Sztálin-ellenes kampányban Volgográdra keresztelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusban, a csata kezdetének évfordulóján ellátogatott a városba, ahol veteránokkal találkozott. Fjodor Bondarcsuk apja, Szergej Bondarcsuk 1969-ben a Háború és béke című filmjével nyerte el az Oscar-díjat. Oroszország legutóbb 1995-ben vitte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart Nyikita Mihalkov Csalóka napfény című filmjével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap