100 éve született a demokratikus ellenzék vezéralakja

Donáth Ferenc (1913-1986) 1934-től a kommunista párt tagja, 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója volt, szerkesztette a Szabad Szó című lapot, majd 1944-ben a Szabad Népet. 1945 után vezető agrárpolitikai tisztséget töltött be. 1951-ben koholt vádak alapján 15 évi fogházra ítélték. 1954 júliusában szabadult és rehabilitálták, s ismét agrárpolitikával foglalkozott. 1956 októberében, Nagy Imre csoportjának tagjaként a Magyar Dolgozók Pártja, majd a megalakuló MSZMP vezetőségének tagja lett.

A forradalom leverésekor, november 4-én ő is a jugoszláv nagykövetségre menekült, majd a szovjet hatóságok a többiekkel együtt - őt és családját is - Romániába internálták. 1958-ban a Nagy Imre-perben 12 évi börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. 1960 és 1976 között a Mezőgazdasági Könyvtár, majd a Múzeum, később a Közgazdaságtudományi Intézet, s végül a Szövetkezetkutató Intézet munkatársa volt. Az 1970-es évektől ő volt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja, az 1980-as Bibó-emlékkönyv szervezője. Jelentősek az 1945 utáni magyar mezőgazdaság történetére vonatkozó kutatásai.

Csizmadia Ervin politológus szerint a magyar közélet "végletes kettéosztottságának áldozata" Donáth Ferenc emléke. Az ilyen időkben "nagyon kevéssé tudunk figyelni" azokra az elődökre, akik táborok között közvetítő szerepet játszottak - jelentette ki, hozzátéve, hogy az ilyen korokban megnövekedhet az igény arra, hogy megkeressék azokat a személyiségeket, akik integráló szerepet töltöttek be a maguk korában, és talán az ő életük, példájuk integráló lehet a mai Magyarországon.

Az 1970-es, 1980-as évekről szólva Csizmadia Ervin azt mondta, Donáth Ferenc legfontosabb szerepe az együttműködés, az együttgondolkodás, "az egymáshoz való odafordulás" mintájának a felmutatása volt, és az, hogy ez hatékony lesz az állampárti rendszerrel szembeni fellépésben. A közvetítő szerephez kellett, hogy Donáth Ferencet minden oldal egyformán tekintélynek, elfogadható személyiségnek fogadja el - mutatott rá a politológus.

Rainer M. János történész Nagy Imre és Donáth Ferenc életútját összehasonlító előadásában arról beszélt, hogy a két politikust generációs, származásbeli, szocializációs különbségek választották el, de a radikális különbségek ellenére voltak az életükben jelentős közös pontok. Mind a ketten hosszabb vagy rövidebb ideig sikeres illegális pártmunkát végeztek, ugyanakkor egyértelműen vonzódtak a legális politikai önkifejezési formákhoz - mondta. Hozzátette, a két embert összekötötte a magyar vidék, a falusi társadalom ismerete, a nemzeti érzékenység, valamint a mezőgazdaság iránti érdeklődés.

Rainer M. János szerint "a mából szemlélve" szerencsésen egészítették ki egymást, mert az 1945-ös földreformnak Nagy Imre az emblémája, elvi megalapozója, Donáth Ferenc pedig a "motorja" volt. A történész szólt arról is, hogy az 1956-os szabadságharc leverését követő fogságban Donáth Ferenc és Nagy Imre más úton járt. Donáth Ferenc - aki szintén a halálra ítéltek listáján szerepelt - meg akarta menteni az életét, életmentő stratégiát folytatott. Nagy Imrének nem voltak illúziói, gondolta, hogy meg fog halni, politikai és erkölcsi nyomot akart hagyni maga után - mondta Rainer M. János.

Varga Zsuzsanna agrártörténész Donáth Ferenc tudományos tevékenysége kapcsán a többi között kiemelte az 1969-ben megjelent Demokratikus földreform Magyarországon, 1945-1947 című szakmonográfiáját. Mint mondta, kevés ehhez hasonló munka ismert, gazdag levéltári anyagot használt fel, minden megyére vonatkozóan gyűjtött anyagot Donáth Ferenc. Műve mesterpéldája a makro- és mikroszintű megközelítés ötvözésének - jegyezte meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait