Krumplibogárral támadtak a hidegháborúban
2013. szeptember 4. 08:55
Korábban
Inkompetens kormány
A magyarul kolorádóbogárnak is nevezett ízeltlábú (az általános felfogás szerint a faj terjeszkedése az amerikai Colorado államból indult ki) – ahogy arról már fentebb szó volt – azonban jóval a háború előtt megjelent Németországban. Tény, hogy 1950-ben rendkívül elszaporodtak, aminek több oka is volt. Az egyik magyarázat, hogy nem állt rendelkezésre elég rovarirtó szer, mivel a háború után keveset gyártottak, s a termék nagy részét exportra – a Szovjetunióba – szánták. A szaktanácsadás – állítja Erhard Geissler, a biológiai hadviselés szakértője – nem ütötte meg az elvárt szintet, ahogy a gazdák motiváltsága sem, ráadásul sok egykori, a háborúban harcoló földműves még mindig a Szovjetunióban tartózkodott.
A keletnémetek többsége – különösen a falvakban élő idősek – az amerikaiakat hibáztatta a burgonyatermés elmaradásáért, a kormány pedig minden lehetőséget megragadott, hogy ahol tudja, az USA-t vádolja a szabotázzsal. Bármi, illetve bárki is állt a történések mögött, a krumplibogarak hatalmas károkat okoztak, mivel ebben az időben a krumpli volt a fő – olykor az egyetlen – étel sok keletnémet család asztalán.
Hozzá kell tenni, hogy az amerikai gépekről ledobott rovarok ötlete nem tűnik teljesen megalapozatlannak, mivel a Nyugat-Berlint ellátó monstrumok néhol igen alacsonyan szálltak, ráadásul néhány kormány valós fegyvert látott a krumplibogarak szándékos elterjesztésében – igaz, Geissler semmilyen bizonyítékot nem talált ennek gyakorlati alkalmazására. Az első világháború idején a britek fontolóra vették, hogy a kártevő rovarokkal mérjenek csapást Németország élelmiszerellátására, illetve közismert ama német kutatók esete is, akik a második világégés során ilyen, biológiai fegyverként bevetett állatokkal végeztek kísérleteket.
1950-ben az NDK földművelésügyi minisztériuma jelentést készíttetett, visszaigazolandó a szemtanúk beszámolóira alapozott, az amerikaiak bűnösségét alátámasztó állítást. A bizottságban azonban – tudósok helyett – szinte csak politikusok kaptak helyet, teljesen hiteltelenítve ezzel Berlin álláspontját. Geissler végkövetkeztetése, hogy a berlini kormány így próbálta meg saját inkompetenciájáról elterelni a figyelmet, s még maguk sem hittek saját propagandájuknak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap