40 perc alatt lezavarták a történelem legrövidebb háborúját

A Tanzániához tartozó, két szigetből álló, alig egymillió lakosú Zanzibárt 1000 körül kezdték benépesíteni a Kelet-Afrikából érkező bevándorlók, de a források szerint már az 1. században felkeresték a borsban, szegfűszegben, fahéjban, vaníliában, citromfűben és gyömbérben gazdag területet a közel-keleti, perzsa és indiai kereskedők. A sziget előbb a gyarmatosító Portugália, majd az ománi szultán birtoka lett, később a britek terjesztették ki befolyásukat, aminek végén Zanzibár 1890-ben brit protektorátus lett.

London Zanzibár ura, Hamid bin Thuwaini személyében egy, a brit korona iránt messzemenőkig lojális vezetőt talált, de a gyarmati rendszer gépezetében a szultán uralkodása vége felé porszem került. A háború a szultán halála (1896. augusztus 24.) után tört ki, mikor a hatalmat unokaöccse, Khalid bin Bargash szerezte meg. A hatalmi harc valójában a rabszolgakereskedelem körüli nézeteltérések következtében robbant ki: a brit vezetés az abolicionista Hamud bin Muhammedet szerette volna trónra juttatni, mivel úgy vélték, vele könnyebben tudnának együttműködni, mint az emberkereskedelem mellett lándzsát törő Bargashsal, akit ultimátumban szólítottak fel trónigényének feladására.

A trónt puccsal elnyerő Bargash válaszul felállított egy 2800 főből álló hadsereget, valamint hadrendbe állíttatta a szultán felfegyverzett jachtját, a HHS Glasgow-t. Az ultimátum augusztus 27-én (kelet-afrikai időszámítás szerint reggel kilenc órakor) járt le. Addigra a britek három cirkálót, két ágyúnaszádot és 150 tengerészgyalogost illetve matrózt küldtek a zanzibári partokhoz. A szultán palotáját nagyjából 2800 zanzibári - főleg civilek - védte, de sokan a szultán személyes testőrségéből kerültek ki, illetve több száz szolga és rabszolga is felvonult. A szultán az utolsó pillanatban hajlandó lett volna a béketárgyalásra, a Királyi Flotta hajói mégis tüzet nyitottak.

A palota és a kikötő bombázása 9:02-kor vette kezdetét. A palota szinte azonnal felgyulladt, majd hamarosan romba dőlt. A Glasgow-t elsüllyesztették, a tüzérséget pedig ártalmatlanná tették a britek. A bombázást 38 (más források szerint 40, esetleg 45) perc elteltével hagyták abba. Bargash - a Reuters haditudósítója szerint már az első lövés eldördülése után - a német konzulátusra vonult vissza, majd 1916-ig Dar es-Salaamban élt, később a britek elfogták és száműzték. A szultán serege ötszáz főt veszített (a legtöbben a palotában keletkező tűzben haltak meg), míg a briteknél mindössze egy katona sebesült meg. A trónra még aznap délután Hamudot ültették - igaz, hatalmát jócskán megnyirbálták. "Bábkormánya" élén a szultán ígéretéhez híven néhány hónappal később eltörölte a rabszolgaságot, és tíz év alatt Zanzibár lakosságának mintegy harmadát, 17 ezer embert felszabadított.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház