Ősi városok a türkmén sivatag homokjába süllyedve

2013. április 10. 12:28

Több mint négyezer évvel ezelőtt Gonur-Tepe erődvárosa egy fejlett indoiráni civilizáció része volt, majd a Türkmenisztán nyugati részében lévő Kara Kum sivatag homokja a 13. századi mongol hódítás óta eltelt évszázadok alatt lassan betemette. A múlt században szovjet régészek bukkantak rá a város kincseire, azóta az egykor több ezer embernek otthont adó Gonur-Tepe, s virágzó régiója fokozatosan tárja fel titkait a kutatók előtt.


A 30 hektárnyi hatalmas terület értékeit csak akkor lehet felfedezni, ha a magasból tekintünk le rá, ahonnan az egykori épületek és városfalak úgy néznek ki, akár egy gigantikus labirintus. 2000 évvel ezelőtt Gonur-Tepe a Margiana (más néven a Margus) térség egyik legfontosabb települése volt, otthona az egyik legfejlettebb, de legkevésbé ismert bronzkori kultúrának. A múlt századig homok lepte helyszínt Viktor Sarianidi orosz és görög származású régész fedezte fel, aki a világ ötödik legidősebb civilizációjának ételmaradványai között mákot és kannabiszt is talált.

Az indoiráni népek által lakott város nyári ásatási szezonjai során igényesen megmunkált bronzkori kézműves termékek tucatjai kerülnek ki a föld alól. A város iparosai nem csupán arany- és ezüstékszereket állítottak elő, hanem kultuszaik szempontjából fontos csont- és szoborfaragványokat is.

Gonur-Tepe labirintusai

Gonur-Tepe a türkmenisztáni városok és kisebb települések központjában, az Afganisztánban eredő Morghab deltájában feküdt. A rom közel 400 kilométerre keletre található az ország fővárosától, a még mindig egy szovjet város benyomását keltő, közel 200 ezer lakosú Asgabattól. Közel esik hozzá Merv romos városa, amelynek egyik aranykorszaka az Achaimenidák perzsa birodalmáig vezethető vissza, ám a térség igazi virágzása az i. sz. 12. századra, a szeldzsuk török uralom idejére tehető.

1221-ben a mongol törzsek fosztogatása indította el a terület hanyatlását, csak Merv városa több tízezer halottat volt kénytelen eltemetni. Ebben az időben vált lakatlanná Gonur-Tepe is, s hagyta el népességének jelentős része a szeldzsuk uralom idején 200 ezer fős lakosú Mervet, amely az egyik legsűrűbben lakott településnek számított a világon.

Ami Mervből maradt

Gonur-Tepével ellentétben Merv városát már a cári időkben feltárták, s 1999 óta az UNESCO Világörökségi Listáján szerepel. Ugyanakkor a régészetileg igen gazdag régió egyéb területeit még csak most kezdik kutatni, Viktor Turik történész szerint a terület eddig ismert 354 régészeti emlékének 95 százalékát szakértői szem még egyáltalán nem látta.

Türkmenisztán még valószínűleg évekig a világ egyik legizoláltabb államai közé fog tartozni, ám egyre több külföldi turista érkezik, s a türkmén vezetés is belátta a régészet vonzó hatásának előnyeit: egy 350 szobás szálloda építését kezdeményezte a turizmus felélesztése céljából. Azonban egy fontos kérdés továbbra is a levegőben lóg: mi lesz a térség rendkívüli arany és ezüst tárgyi leleteivel, amelyek állagmegőrzésre, de leginkább aprólékos restaurálásra szorulnának? Türkmenisztán Nemzeti Örökségvédelmi Osztályának egyik, az Art Daily művészettörténeti honlaptól neve elhallgatását kérő munkatársa elmondta, annyi egyedülálló régészeti lelet van az országban, mint sehol másutt a világon, ám ezen tárgyak legtöbbje a türkmén múzeumok poros raktáraiban várja újrafelfedezésének pillanatát.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma