Halottaikkal fotózkodtak a viktoriánus korban

A halál utáni fotográfia művészete igen gyakori volt a középosztály körében a 19. század második felében, abban a korban, amikor a magas csecsemőhalandóság miatt a halál mindennapos vendég volt a családoknál. Az emlékezni kívánók az elhunytak szemeit néhol kitámasztották vagy arcukat rózsás árnyalatúra sminkelték, hogy olyan hatást keltsenek, mintha még élnének.

További fotók a galériánkban

A képen látható úriember egy széken ülve hosszú pillantással réved a távolba, miközben a fénykép készült. A bemutatott képek jól illusztrálják a morbid képi megjelenítést, amellyel az elhunytra emlékeztek a viktoriánus korban.

A gyermekek gyakran láthatók kanapén, fotelekben vagy kiságyban.

A legkorábbi fényképészeti eljárás, a dagerrotípia már az 1830-as évektől tömegek számára elérhető volt, olcsóbb és lényegesen gyorsabbnak számított, mint egy festett portré azok számára, akik örök emléket akartak szerezni elhunytaikról. Ez a különlegesen morbid eljárás meglehetősen gyakori volt Európában, az Egyesült Államokban azonban nem rendelkezett akkora hagyománnyal. A 20. század elejére a szokás kiment a divatból.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére