A cseh államfőválasztás középpontjában a Benes-dekrétumok
2013. január 22. 13:52 MTI
Korábban
Tartalmi szempontból kifogástalan
A cseh sajtó elismeri, Schwarzenberg nem mondott újat, mikor kijelentette, hogy az 1945 utáni kitelepítések mai szempontból az emberi jogok megsértését jelentenék. Azt sem vitatja, hogy Benes elnökről elhangzott mondatát sem lehet tartalmi szempontból kifogásolni. A konzervatív Lidové Noviny és a baloldali Právo kommentátorai azonban azt is megjegyezték, nem kizárt, hogy emiatt Schwarzenberg veszíteni fog. A Hospodárské Noviny című gazdasági napilap azt írta: várható volt, hogy Zeman előhúzza a német kártyát, amivel a választást "a nemzet intelligenciatesztjévé" változtatta. Feltette a kérdést: "Valóban elképzelhető, hogy az új elnök személyéről a harmadik évezred küszöbén több mint ötven éves események és ideológiai dogmák döntsenek?"
A Lidové Noviny szerint a kibontakozott vita nagyon tanulságos, és megmutatta, milyen erősek a cseh politikában bizonyos hagyományok: a politika szótárába olyan korábban, a szocializmus idején kedvelt fordulatok tértek vissza, mint például "az arisztokrácia és a klérus képviselője", "az elkorcsosodott arisztokrácia" vagy az "osztrák hercegek", s így "a bolsevikok" örömére "visszatértünk a családi származás szerinti káderezéshez is". Minden valószínűséggel valóban az arisztokrácia és a plebejusság összecsapásáról van szó. "Sajnos a plebejusság legellenszenvesebb és legrosszabb formájáról" - véli a befolyásos lap.
A szudétanémetek kitelepítéséről kibontakozott csehországi vitának van még egy tanulsága. Eddig ugyanis senki még csak nem is említette, hogy a hírhedt Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarokra is vonatkoztak. A vita csak a németekről szól, mintha a magyarok problémája nem is létezne. A cseheket nyilvánvalóan nem érdekli a magyarok 1945 utáni meghurcolása. Ezt bizonyította Jirí Paroubek szociáldemokrata cseh miniszterelnök is, aki néhány éve csak a kitelepített és üldözött német antifasisztáktól kért a kormány nevében bocsánatot, a magyaroktól nem.
Csehországban korábban, a csehszlovák állam idején is többé-kevésbé általános volt a vélemény, hogy a szlovákiai magyarok problémái kizárólag a "szlovákok ügyét" képezik, s azokkal Pozsonynak kellene foglalkoznia. Ez a vélemény a közös állam megszűnése után szemmel láthatóan még inkább megerősödött. A Benes-dekrétumok lehetővé tették, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A németeket kitelepítették, míg a magyarok kitelepítését a győztes hatalmak potsdami értekezlete nem hagyta jóvá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.