Az 1941-48-as időszak vajdasági áldozatainak forrásfeltárása

Folyamatos a kutatási eredmények feldolgozása

Sok előkészület után kimondhatjuk, hogy jelenleg mind a két bizottságban folyamatos a kutatás, az adatcsere és a feltárt eredmények nyilvánosságra hozása. Először az Állami Bizottság az 1944. szeptember 12. után kivégzettek tömegsírjainak feltárásáról és megjelöléséről készített egy adatbázist, melyet az eddig elvégzett kutatás eredményeivel töltenek fel a munkatársak. Az áldozatok személyi adatain kívül a források is fel vannak tüntetve, méghozzá levéltári források, forrásjegyzékek (ebben a témában megjelent könyvek, megemlékezések, szakmunkák, melyeknek adatai fel lettek használva az adatbázisban), a túlélők, hozzátartozók vallomásai, de feltölthető mindenféle dokumentum, ami a kivégzettre vonatkozik.

Az adatbázisban jelenleg több mint 32 000 név szerepel, ebből kb. 16500 Vajdaságból. Újból kihangsúlyozom: az adatbázisban nemcsak a bírósági ítélettel kivégzettek nevei szerepelnek, hanem a bírósági ítélettel halálra ítéltek és mindazok, akik a különböző gyűjtőtáborokban haltak meg a nem megfelelő életkörülmények miatt.

Ugyanerre az adatbázisra épül a magyar nyelvű adatbázis, mely Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet igazgatója, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke és Dr. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2011. május 31-ei határozata értelmében a kutatások és a gyűjtés feladatainak közvetlen ellátására, az általa alapított, zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (a továbbiakban Intézet) honlapján található. Ez az adatbázis a vajdasági áldozatok adatait tartalmazza, egyelőre csak az 1944 őszétől 1948-ig, de a későbbiekben az 1941-44-es időszak áldozatainak a nevei is be fognak kerülni. A Vegyes bizottság Szerb Tagozata csak most dolgozik a saját honlapjának kidolgozásán és a Sírfeltáró bizottság adatbázisának kibővítésén az 1941-44 közötti polgári áldozatok neveivel.

Ha a jelenlegi állapotokat értékeljük, megállapíthatjuk, hogy minden szinten beindult a kutatás, a közvélemény tudomásul vette, és figyelemmel kíséri a munkát. A sajtóvisszhangja elég nagy, a szerb sajtóban a Sírfeltáró bizottság munkájáról számolnak be. Helyszíni jelentések voltak a zaječari körzetben Boljevci községben az első exhumálásról. A vajdasági magyar sajtó de, a magyarországi is figyelemmel kíséri ennek a projektnek a megvalósítását. Több tudományos konferenciát is szerveztek az utóbbi időben erre témára, azonban Vajdaságban eddig még nem jutottak el addig a kutatások, hogy bármelyik tömegsírt feltárják, sőt egy tömegsír katalógus elkészítése is csak a tervek között szerepel.

Sok még a tennivaló. Többek között magyarországi kutatókat is be kellene vonni a munkába, akik a magyarországi levéltárakban kutatnának. Dr. Sajti Enikő foglalkozik a magyarországi forrásokkal, de utána kellene nézni vannak-e még más levéltárakban is a témára vonatkozó dokumentumok, és esetleg szükség lenne-e újabb kutatásokra, tudományos munkákra. Mivel sok katolikus pap is áldozatul esett, a magyarországi katolikus egyháznak is tudnia kellett a papságnak és híveinek meghurcoltatásáról, kivégzéséről. A titkosszolgálat is valószínűleg rendelkezett adatokkal. Abban az esetben, ha már történtek ebben a témakörben kutatások, egyesíteni kellene azokat a Vajdaságban folyó kutatásokkal, esetleg a legfontosabb dokumentumok digitalizálásával és egységesítésével a két kutatást közelebb hozhatnánk egymáshoz.

Van itt még egy lényeges kérdés: ami a kutatókra vonatkozik. A most működő vajdasági kutatócsoport majdnem mindegyike levéltáros, akik a saját levéltárukban kutatnak, de a történészek körében nincs érdeklődés e téma iránt. Belgrádban van egy lelkes fiatal történészcsoport, akik külön-külön egy-egy témakörben kutatnak, pl. Dr. Srđan Cvetković a kommunizmus áldozatait kutatja, két könyve is megjelent ebben a témakörben, Zoran Janjetović a német kissebség kérdésével foglalkozik, ebbe a témakörbe beletartoznak az 1944 végén a német lakosság számára létrehozott gyűjtőtáborok is. Az Akadémiai Vegyes Bizottság Szerb Tagozatának tagjainak többsége történész, de egy-két kivételével eddig egyik se kapcsolódott be igazából a kutatásokba. Fiatal történészeket kellene bekapcsolni, akiknek a diplomamunkájuk, vagy szakdolgozatuk épülne erre a témára.

A kutatások még eltarthatnak néhány évig, rengeteg az irat, amit át kell nézni, fel kell dolgozni, azonban azt már leszögezhetjük, hogy a legfontosabb az, megindult egy folyamat, melyet már leállítani nem lehet, (lassítani igen), de előbb vagy utóbb a történelemnek ez a része is beépül a köztudatba, bekerül a tankönyvekbe. A kutatás nemzetközi visszhangja is elég jó. A szomszédos országok hasonló bizottságaival a Sírfeltáró bizottság kapcsolatba lépett, és tervbe vettek egy közös nagy projekt megvalósítását, egy egységes adatbázis létrehozását a horvátországi, szlovéniai és a szerbiai áldozatok neveivel. A kutatással egy időben a Szerb Kormány két törvényt is megszavazott, az egyik az áldozatok rehabilitációjára vonatkozik, a másik a vagyon visszaszármaztatásra és kárpótlásra. Mindkettő esetében támaszkodni lehet az eddigi kutatási eredményekre.

Az 1941-48-as időszak történelmi tényeinek tisztázására létrehozott bizottságok munkája e térségben az utóbbi idők egyik legjelentősebb vállalkozása, mert mindaddig még nem tisztázódnak a múltbéli események, addig mindig kiinduló pontjai lehetnek különböző konfliktusoknak. A múltat le kell tisztázni, a halottakat el kell temetni mind két oldalon, igazságot kell szolgáltatni nekik, ez az egyik feltétele a történelmi megbékélésnek e soknemzetiségű vidéken.

1. Évtizedekig tabu téma
2. Elhárulnak az akadályok
3. Mit kutatni és hol?
4. Nem megkerülhetők az anyakönyvek sem
5. Folyamatos a kutatási eredmények feldolgozása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén