Adalékok a kommunizmus kutatás történeti problémájához
2012. december 29. 11:05 Ötvös István
Korábban
Emlékezetpolitika
A problémát tovább bonyolítja, hogy a történelemről szóló beszédmód átalakult. A történelemtudományt persze bizonyos átpolitizáltság a kezdetektől jellemezte, de egészen addig, amíg a társadalmakat nem terhelték túl ideológiai törések, nagyjából egy irányba ható gondolkodások jellemezték.
Ugyanakkor a második világháború óta eltelt időben a kollektív emlékezet felett egyre ádázabb küzdelem bontakozott ki, és egyre tudatosabban alkalmazták a történelmet politikai diskurzusok elfedésére, vagy helyettesítésére. Kollégámtól – Pócza Kálmántól – átvéve a fogalmat létrejött az emlékezetpolitika. És ez, létrejöttének pillanatában már kikerült a szűken vett történettudomány területéről és átkerült a nyilvánosság körébe, hiszen az ilyen típusú viták immár a nyilvánosság előtt és nem szakmai közönség körében zajlanak.
Pócza Kálmán azonban arra is rámutat, hogy „A nyilvánosság működésmódja nem teszi lehetővé komplikált strukturális magyarázatok népszerűvé válását, mert azok nehézkességük és differenciáltságuk miatt csak nehezen hatolnak át a nyilvánosság szűrőjén.” És ezzel elérkeztünk a probléma – egyik – gyökeréhez.
A kommunizmus kutatása során – mint azt példánkkal is érzékeltetni szándékoztunk – történeti vizsgálatok során a problémák oroszlánrésze megválaszolható, és a létező rések kitölthetők. Ugyanakkor viszont részben a morális kérdésfelvetés, részben politikai kérdés-felvetések bonyolítják a témát. Morális kérdésfelvetéseknek természetesen helye van a történeti diskurzusban, de ezek megválaszolása nem iratanyag problémája. Sokkal inkább a kérdés-, illetve a válasz megfogalmazójának pozíciójától függ.
A politika által dominált politikai diskurzus ugyanakkor szintén kívül esik a történettudomány keretein. Ezek a diskurzusok számos esetben öltenek történeti köntöst, de valójában – hasonlóan a morális diskurzushoz – a szereplők politikai pozíciójáról árulkodnak, semmint történeti szakmai pozíciójukról. Mindezeket összefoglalva: amennyiben a szigorú szakmai kérdésfelvetések mentén haladunk, akkor a problémák jórésze megválaszolható, és ha akadnak is szakmai viták, ezek megmaradhatnak valódi tudományos vitáknak, és a levéltári anyagok hiányosságai voltaképpen befolyásolják, de nem teszik lehetetlenné a múlt megismerését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.