Már hétezer éve is készítettek sajtot

A felfedezés a sajtkészítés eddigi legkorábbi bizonyítéka, amely folyamat már jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberben kifejlődött volna a feldolgozatlan tej megemésztési képessége. A sajt – amely már nagyon minimális laktóztartalommal bír – ezzel az egyik legértékesebb tápláléka lett az őskori európaiaknak, továbbá – mivel igen egyszerű tárolni, s nem romlik gyorsan – szállítani is egyszerű volt.

„Az az érdekes, hogy az emberek abban az időben nem tudták megemészteni a tejcukrot (laktózt), azonban a tej sajttá alakításával élvezhették annak tápláló hatásait az egészségre káros mellékhatások nélkül” – mondta Mélanie Salque, a Bristoli Egyetem vegyésze. „Ez egy nagyon jó táplálékforrás, mivel nem kellett megölni egyetlen állatot sem ahhoz, hogy az emberek tejhez jussanak. Az állatok teje nagy „felfedezés” volt, a sajt pedig korszakalkotó” – tette hozzá a kutató.

Mintegy 30 évvel ezelőtt egy szitaszerű kerámiatöredéket találtak a régészek Lengyelország északi részén, ahol a régió legkorábbi mezőgazdasággal foglalkozó lakosai telepedtek le. A leletek 7200 és 6800 évvel ezelőttről származtak, a szűrőn lévő lyukak pedig mindössze 2-3 milliméter vastagságúak voltak.

Az agyagtöredékek mellett szarvasmarhacsontokra bukkantak, amiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a tál alakú tartályok egykor sajtszűrőkhöz tartozhattak. Azonban perdöntő bizonyíték hiányában akár más elmélet is helytálló lehet, beleértve azt a hipotézist is, hogy az edényeket a sörkészítés során szűrésre használták fel.

A tartályok céljainak kiderítése érdekében Salque és kollégái kémiai elemzéseknek vetettek alá 50 kerámiadarabot. A kutatók kifejezetten zsírmaradványokat kerestek, amelyek az élelmiszer-feldolgozás során az agyageszköz kicsiny lyukaiba ragadhattak. A vizsgálatok kiderítették, hogy egy leletdarab kivételével mindegyiken megtalálhatóak a tejmaradványok. A kutatócsapatnak a Nature-ben megjelent tanulmánya szerint a legésszerűbb magyarázat szerint az őskori közösségek a szűrőket az összeálló tej szilárdabb darabkái és a folyékony tejsavó szétválasztására, azaz a sajtkészítés során használták fel.

A sajtkészítők az ún. vonaldíszes kerámia kultúrához (németül: Linearbandkeramik) tartoztak, ezek voltak az első olyan közösségek, amelyek letelepedtek Kelet-Közép-Európában. A tanulmány szerint a kultúra tagjai úgy csökkentették le az akkoriban még megemészthetetlen laktózt a táplálékban, hogy közben megtartották a tej magas tápanyagtartalmát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról