A szárazság miatt nem emelkedtek fel a maják

2012. november 13. 13:14

A fegyveres konfliktusok és az urbánus központokból való kirajzás legfőbb okának tartott környezeti változások akadályozták meg, hogy az egyszer már összeomló maja civilizáció újjászervezze magát a 11-12. század idején - állapították meg amerikai kutatók, akik egy cseppkő klímatérképéből vonták le következtetéseiket a dél-amerikai kultúra bukására vonatkozóan.


Többször is összeomlott a maja civilizáció a szárazság miatt az évszázadok folyamán, ami hátráltatta a mezőgazdasági termelést, politikai-társadalmi instabilitást okozott és városokat döntött romba – erre a konklúzióra jutottak azok a kutatók, akik a Science-ben közölt tanulmányukban rekonstruálták a csapadékadatokat az Uxbenkától 1,5 kilométerre elhelyezkedő Yok Balum cseppkőbarlangból származó sztalagmitminták (állócseppkövek) alapján.

Douglas Kennett környezeti antropológus vezette csapat kutatása nem az első, amely azt sugallja, hogy a maja civilizáció végére a száraz periódusok tettek pontot. A Pennsylvaniai Állami Egyetem szakembergárdájának újítása abban áll, hogy egy belizei barlang üledékéből vett minta segítségével több mint kétezer év klímatérképét állították fel eddig nem látott részletességgel. A barlang aljából kinyert, i.e. 40-től 2006-ig gyakorlatilag folyamatosan növő cseppkőréteg több maja település szomszédságában helyezkedik el.

Caracol (Belize)

A cseppkő közönséges értelemben a mészkő kristályos szövetű változata, mely csapok alakjában barlangok tetejéről lelóg, vagy a barlang fenekéről tornyosodik a barlang üregébe. Leggyakrabban és legközönségesebben szénsavas mész lévén az oldat, a cseppekből képződő anyag mészkövet, esetleg aragonitot ad. A kutatók uránium-tórium kormeghatározós vizsgálattal állapították meg az egyes rétegek korát, az izotópokkal pedig azt nézték meg, hogy azok mennyire voltak nedvesek keletkezésük idején.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a korai klasszikus korban még rengeteg csapadék hullott, ami megteremtette a lehetőséget a maja birodalom terjeszkedésének. 660 körül változás állt be, egyre több rövid ideig tartó száraz periódus köszöntött a térség lakóira. A csapadékmennyiség csökkenésével párhuzamosan egyre több fegyveres konfliktus robbant ki, az urbánus központok pedig veszítettek jelentőségükből.

A Yok Balum barlang

820 és 870 között 40 százalékkal kevesebb csapadék esett, ami politikai instabilitáshoz vezetett, a városok elnéptelenedtek, s egyre kevesebb építkezés folyt a birodalom területén. Az egész társadalmat átfogó politikai-társadalmi rendszerek felbomlása után a birodalom apró földművelő közösségekre esett szét, amelyek még az 1100-as és az 1200-as években is léteztek.

Azt, hogy ezek a kis közösségek ismét birodalomba szerveződjenek, egy másik hirtelen jött környezeti változás akadályozta meg. 1020 és 1100 között újabb száraz időszak köszöntött a maják már csak nyomokban felfedezhető birodalmára - a legsúlyosabb környezeti katasztrófa, amit a cseppkövek 2000 éves klímatérképe megmutatott.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma