Megtalálták a női Robinson Crusoe barlangját
2012. november 9. 12:12
A régészek megtalálhatták a Kalifornia partjaitól néhány kilométerre lévő Szent Miklós-szigeten élt indiánleány egykori barlangjának nyomait; a lánynak a parányi szigeten töltött magányos tartózkodása inspirálta Scott O'Dell Andersen-díjat elnyerő gyermekműve, a Kék delfinek szigete című könyv megírását. Az indiánlányt egy 1835-ös, a nicoleno törzset érintő mentőakció során felejtették a kicsiny szigeten, ahol közel két évtizedet élt egymagában, míg végül 1853-ban egy arra járó halász megtalálta.
Korábban
„A barlang több méter homok alá van temetve. Igen tágas és kényelmes otthont nyújthatott, különösen zord időjárás esetén” – mondta Steven Schwartz tengerész, régész. Az amerikaiak körében az egyik leghíresebb regényszereplőnek számító magányos leány (Lone Woman) a nicoleno indián törzs tagjai közé tartozott, akik a dél-kaliforniai tengerparttól néhány kilométerre lévő Szent Miklós-szigeten éltek.
A törzset az 1814-ben a szigetre lépő alaszkai vadászok megtizedelték, 1835-re alig néhány nicoleno élt a szigeten. Az 1830-as évek közepén a Santa Barbara-i ferences misszió mentőakciót szervezett, hogy a túlélőket a kontinensre szállítsák, azonban a későbbi mű főhősét a szigeten felejtették.
Minderre a legvalószínűbb magyarázat az lehetett, hogy a kitört vihar miatt pánikba esett legénység a Peor es Nada (magyarul: Jobb, mint a semmi) nevű vitorlást a kikötést követően rögtön útnak indították a szárazföld felé, s a nagy rohanásban nem foglalkoztak az őslakosok összeszámolásával. A majdnem két évtizedet magányban töltő leányra 1853-ban egy halász talált rá, aki elvitte a misszióban élő testvéreihez. „A sziget nyugati végében lévő barlangban találtak rá” – közölte Schwartz, aki már több mint 20 éve kutatja a sziget titkait.
Mivel nincsen ismert lakhatásra alkalmas búvóhely az apró szigeten, a régész arra a következtetésre jutott, hogy a leány egykori barlangja összeomolhatott és betemette a föld. A kutatás a közelmúltban vett jelentős fordulatot, amikor Schwartz egy különleges dokumentumhoz jutott: a kormány egy a szigetről készített 1879-es felmérése egy ún. „indián barlang” nevű helyet jelzett a sziget délnyugati részénél.
Az előzetes ásatások eredményei alapján a barlang egykoron legalább 23 méter széles és 3 méter magas lehetett. A radarok jelzései szerint a több tonna homok alatt magányosan élő indiánleány több tucatnyi használati tárgya (kagylók, csonteszközök, csontból készült horgok) és a falakra vésett jelölései találhatók – mondta a kutató a Los Angeles Timesnak.
Habár a "női Robinson Crusoe" 18 éven keresztül minden megpróbáltatást túlélt, a kontinensre visszatérve nem élvezhette sokáig a civilizáció vívmányait, ugyanis hét héttel megérkezését követően vérhasban elhunyt. Bár nem tudott rendesen kommunikálni, a mozdulatai alapján lenyűgözőnek találhatta az új életstílust. Nagy kedvvel falhatta az új és addig ismeretlen élelmiszereket (kukorica, zöldség és friss gyümölcs), amelyek valószínűleg halálát is okozták. Halálos ágyán az indián asszony megkeresztelkedett és a Juana Maria nevet vette fel.
Minden személyes birtokában levő eszköz, amelyeket vele együtt elhoztak a szigetről a Kaliforniai Tudományos Akadémia gyűjteményének része lett, de azok az 1906-os San Franciscó-i földrengést követő tűzben porrá égtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.