Járhattak a Húsvét-sziget szobrai

2012. október 31. 08:50

Kerekek és igavonó állatok segítsége nélkül, köteleket húzva juttathatták a Húsvét-sziget rejtélyes szobrait majdani helyükre az őslakosok – derült ki a kísérletekből.


Évszázadok óta merednek komoran az arra járó felfedezőkre és utazókra a Húsvét-sziget rejtélyes monstre kőszobrai, a moaiok. Az emberfejek háttal a Csendes-óceánnak állva őrzik legféltettebb titkaikat, elsősorban azt, hogy vajon milyen úton kerülhettek a kőfejtőkből majdani lelőhelyükre, kerekek vagy állatok segítsége nélkül. Nos, két kutatónak köszönhetően végre ezt is sikerült megfejteni.

Az elsőre teljesen valószínűtlen elméletet a kutatók kísérlettel támasztották alá, s erről a helyi és amerikai antropológusokból és régészekből álló csapat videót is készített. Ezen jól látható, amint a 4,35 tonnás szoborreplikát három önkéntesekből álló csapat három különböző irányból mozgatja kötelekkel, az alkotás pedig apró lépéseket téve halad előre az úton. Ezen technika segítségével a szobor 100 métert tett meg egy óra leforgása alatt. A hawaii Kualoa Ranchnál végzett sikeres kísérlet egyúttal megkérdőjelezi azon elméletet, amely szerint a hatalmas, összesen 887 követ farönkök segítségével gurították volna végig keresztül a szigeten.

A kísérletet Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem kutatója, Terry Hunt, a Hawaii Egyetem munkatársa és Sergio Rapu Haoa régész végezte. Lipo és Hunt az elméletről a The Statues that Walked: Unraveling the Mystery of Easter Island című könyvükben írtak először, a nagysikerű kötet megjelenése után egy amerikai televíziós csatorna kérte fel a két szakembert, hogy "élesben" támasszák alá az abban hangoztatott, nem kevés kritikát kiváltó állításukat - olvasható a Journals of Archaeological Science legújabb számában.

A polinéziaiak mintegy 1600 évvel ezelőtt kolonizálták a szigetet, életüket aztán saját maguk nehezítették meg: az égetéses földműveléses technika alkalmazása miatt túl sok pálmafát vágtak ki, ami az intenzív földműveléssel, a talajerózióval, a különféle konfliktusokkal, a kannibalizmussal és az erőteljes népességfogyással együtt elviselhetetlennek bizonyult. Olyannyira, hogy mikor az európaiak a 18. században megvetették a lábukat a szigeten, az egykoron virágzó civilizációnak már csak a nyomát találták.

A sziget szobrai, a moaiok ebből a szempontból igen fontos részei a UCLA tudósa, a Jared Diamond által hangoztatott elképzelésnek. A kutató kollégáinak felfedezéseire hivatkozva azt állítja Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed című könyvében, hogy a szigetlakók fából készült ’csúszkával’ és emelővel vonszolták a hatalmas, akár a 90 tonnát is meghaladó köveket. Az egymással rivalizáló törzsfőnökök pedig egész törzseket használtak arra, hogy hatalmuk demonstrálására hatalmas szobrokat állítsanak fel.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 2016 Emlékév

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. nyari száma