Tények és tévhitek Kolumbuszról
2012. október 9. 08:38
Kolumbusz Kristóf olasz tengerész - Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával - 1492 augusztusában három hajójával elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, nyugat felől jusson el Indiába. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak, innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak. Kolumbusz - néhány matrózát ott hagyva - visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt. Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt. Összeállításunkban további legendákat mutatunk be a legendás felfedezővel kapcsolatban.
Korábban
Nem ő szelte át elsőként az Atlanti-óceánt
Bár még mind a mai napig sokan a genovai kereskedő nevéhez kötik, nem Kolumbusz volt az első európai a történelemben, aki hajójával átszelte az Atlanti-óceánt. A dicsőség a viking Leif Erikssoné, aki 1000 körül hajózott ki és érte el 35 fős legénységével a mai Újfundlandot. A Grönlandiak sagája leírja, hogy a 980 körül született izlandi hajós és csapata először a lapos sziklák által borított Baffin-szigetet pillantotta meg, majd Labradort fedezték fel.
Néhány történész ennél is továbbmegy, és azt állítja, hogy az ír Szent Brendan, vagy más kelta utazó is megelőzhette a legendás izlandi hajóst, Vörös Erik második fiát. Tény viszont, hogy az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy az ország belsejében soha nem járt a felfedező – pompás ünnepséggel emlékezik meg Kolumbuszról, akinek tiszteletére munkaszüneti napot rendeltek el (amely azonban csak a szövetségi alkalmazottakra érvényes), miközben az október 9-i Leif Eriksson-nap ennél jóval kisebb csinnadrattával zajlik a tengerentúlon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Hírnevet és hatalmas adósságot hozott Feszty Árpádnak a monumentális körkép 19:05
- Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát 15:05
- Igazi mestere volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos 12:20
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából 10:35
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon tegnap
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek tegnap
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood tegnap
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását tegnap