Egyiptomi lábujj a világ első protézise
2012. október 3. 12:02
Kiderült, hogy a 2000-ben felfedezett két, fából készült egyiptomi lábujj a világ legrégebbi protézise. A műujjak nagyban megkönnyítették a nagylábujjukat elvesztő ókori egyiptomiak járását - olvasható a Journal of Prosthetics and Orthotics című tudományos folyóiratban közölt cikkben.
Korábban
A bőrből és fából készült segédeszközt még 2000-ben fedezték fel a thébai nekropoliszban, egy magas rangú egyiptomi pap lányának sírkamrájában, aki jobb lábának nagyujját valószínűleg cukorbaj következtében fellépő üszkösödés miatt veszítette el. Tabaketenmut valamikor i.e. 950 és i.e. 710 között élhetett, a protézis ily módon 400 évvel idősebb, mint a római kori, bronzból és fából készített műláb, amely Capuában került napvilágra.
Jacqueline Finch, a Manchesteri Egyetem kutatója vizsgálta meg a segédeszközt, amelyet a kairói Egyiptomi Múzeumban őriznek, valamint egy másik, i.e. 600 körülire datált, papírmaséból, alabástromból és állati enyvből készült óegyiptomi „lábujjat”, amelynek a British Múzeum ad otthont. (a Greville Chester-féle művégtag John Greville Chester tiszteletes, műgyűjtőről kapta a nevét.) Mivel a nagy lábujjakra nehezedik a testsúly 40 százaléka, és szerepük van az előrehaladásban is, a vizsgálatok azt voltak hivatottak kideríteni, hogy ténylegesen protézisekről van-e szó, amelyek segítették az érintettek járását, vagy csupán a túlvilági lét tartozékáról beszélhetünk.
Mindkét protézis „viseltes”, ráadásul a cipőfűzőknél használt lyukak vannak rajta, amely a szandálhoz vagy zoknihoz való erősítést szolgálta. „Számos példát tudunk arra, hogy az egyiptomiak művégtagokat készítettek a temetkezési rituálék alkalmával, de a kopásnyomok és a dizájn is azt mutatja, hogy a lábujjak a járást segítették” – mondta el Finch.
A tesztelést két önkéntes segítségével végezték, akiknek szintén hiányzott a jobb lábuk nagyujja. Jacqueline Finch elkészítette a kétféle protézis másolatát, és az önkéntesek, akik óegyiptomi „hasonmás” szandálokat viseltek, kipróbálhatták mind a két segédeszközt. Mind a két protézist megfelelőnek tartották, kiemelve, hogy a kairói múzeumban őrzött kifejezetten kényelmes volt. Finch szerint ez azt jelenti, hogy már valamikor i.e. 950 és 710 között a Nílus völgyében kifejlődött a pótlástan tudománya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Mit adtak nekünk a rómaiak?
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak
- Róma hanyatlásával Ostia jelentősége is csökkent
- Dánia egy ritkaságnak számító Septimius Severus szoborfejet adott vissza Törökországnak
- Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap